Kegyetlen, totalitárius állam, ahol ezreket küldtek a halálba, vagy a fasiszta Németország általi bekebelezés ellen védő rezsim, amely a háború idején is képes volt az élelmiszert bebiztosítani a lakosságnak. Az 1939 és 1945 között fennálló szlovák állam megítélése tekintetében ma is megoszlanak a vélemények, és a szlovákok a mai napig nem oldották meg ezt a dilemmát, írja a Hospodárske noviny mai száma.
A lap számára egyébként exkluzív felmérést készített a Focus közvélemény-kutató intézet, és ebből az derül ki, hogy a válaszadók közel harmada azonos arányban értékeli pozitívan és negatívan a Tiso-féle időszakot. A maradék harmad semmilyen módon nem tudott véleményt mondani az első szlovák államról. „A felmérés eredményéből az derült ki, hogy a háború alatt fennállt szlovák állam azon történelmi kérdéskörök egyike, melynek értékelése továbbra is megosztja a szlovák közvéleményt. Ráadásul nincs rá semmilyen többségi vélemény” – kommentálja a felmérés eredményét Ivan Dianiška. A szakember ezt azzal magyarázza, hogy a szlovák családokon belül generációról generációra adták tovább mind a pozitív, mind pedig a negatív nézeteket, ennek következtében az emberek máig nem képesek egyértelmű nézet és hozzáállás megfogalmazására. Szerinte az is probléma, hogy sok szlovák úgy tekint az első szlovák államra, mint a Magyarország vagy Németország felől jövő veszéllyel szembeni védőbástyára, míg mások antidemokratikusnak, totalitáriusnak tartják. Olyan államnak, mely kollaborált a fasizmussal, és saját polgárainak koncentrációs táborba hurcolását szervezte.
Dianiška arra is felhívja a figyelmet, hogy az emberek hozzáállása ebben a kérdésben ritkán szélsőséges. Ugyanis mindössze hét százalék azok aránya, akik csak és egyértelműen pozitívan értékelik Tiso államát, és csupán a válaszadók hat százalékának meggyőződése, hogy nagyon pozitív időszaka volt ez a szlovák történelemnek.
Pozitív módon és egyfajta nosztalgiával elsősorban az idősebbek, a nyugdíjasok viszonyulnak a Tiso-féle rezsimhez, míg a fiatalok és a tanulóifjúság általában nem tud állást foglalni a kérdésben. Ha a pártszimpátiát nézzük, akkor elsősorban a Vladimír Mečiar vezette HZDS és Pavol Hrušovský kereszténydemokrata választói szimpatizálnak az első szlovák állammal. A legnagyobb elutasítást Tisoval szemben a magyar nemzetiségű választók, elsősorban is az MKP szimpatizánsai mutatják a felmérés szerint. Duray Miklós, az MKP stratégiai elnöke ezt azzal magyarázza, hogy az emberek többsége valószínűleg ennek az időszaknak elsősorban a negatív örökségét és üzenetét érzi. „A párton belül erre a kérdésre vonatkozólag semmilyen eszmecserét vagy vitát nem folytattunk, úgyhogy a választónk véleményét sem ismerem” – mondta a politikus.
A KDH képviselői klubjának elnöke, Mária Sabolová szerint szükség van arra, hogy ezt a témát a nyilvánosság minél szélesebb körének bevonása mellett tovább vitassák, mivel az első szlovák állam pozitívumai és negatívumai a mai napig nincsenek objektív módon kiértékelve.
Felvidék Ma, HN, tt.
