Közös alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be a pozsonyi parlamentben a Smer és a Híd párt képviselői csoportja október 31-én. A javaslat a jelenlegi négyről öt évre hosszabbítaná a legközelebbi megyei választásokon megszerezhető mandátumok időtartamát. A javaslat másik lényeges eleme, hogy a megyei önkormányzatok elnökei egyfordulós választásokból kerülnének ki.
A megyei választások 2017-ben, a helyhatósági választások pedig 2018-ban esedékesek. Ha a jövőre megválasztandó megyei képviselőket most az eddigi négy év helyett öt évre választanák, akkor 2022-ben már azonos időben lehetne lebonyolítani mind a megyei, mind a helyi önkormányzati voksolást.
A beterjesztők indokolása szerint a közös választásokkal elsősorban takarékossági célokat szolgálnának, illetve fokozhatnák a megyei választások iránti lanyha érdeklődést.
Ugyanezen beterjesztés tartalmazza azt is, hogy ezentúl a megyei önkormányzatok elnökeit egyfordulós választásokon kellene megválasztani, tehát aki az első és egyetlen fordulóban megszerzi a legtöbb szavazatot, az lesz a megyei, illetve kerületi önkormányzati elnök. Ez a választás eddig kétfordulós volt, és ha a jelöltek közül az első körben senki sem szerezte meg a szavazatok több mint a felét, akkor az első két helyezett újabb körben mérkőzött meg a szavazatok többségéért.
A javaslatban szereplő két újításról kérdeztük Berényi Józsefet, a Nagyszombat megyei önkormányzat alelnökét, aki a legutóbbi választásokon bejutott a második fordulóba, ahol azonban már nem tudta legyőzni az egyesített szlovák szavazók túlerejét.
Berényi a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a két választás, a megyei és a helyhatósági összevonása véleménye szerint megfontolandó, hiszen szerinte is jelentős összegeket lehet megtakarítani azzal, hogy a helyi és a megyei önkormányzatok jelöltjeire egyszerre lehet majd voksolni.
A beterjesztés másik lényeges elemére, az egyfordulós megyeelnöki választásokra viszont már óvatosan reagált, felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem jelentené szinte automatikusan azt, hogy a magyarok által legnagyobb arányban lakott Nagyszombat és Nyitra megyében magyar lehetne a megye első embere. Ennek oka, hogy a magyarság még ezekben a megyékben sem alkot többséget.
Ahogy Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának Nagyszombat megyei alelnöke is elmondta, 2001 óta egyszer sem sikerült a magyar jelöltnek megszereznie az első körben a szavazatok többségét, így ez a tény óvatosságra kell, hogy intsen mindenkit, aki az egyfordulós választásokban látná a siker egyedüli zálogát. Ahogy hozzátette, okos taktikával és a választók szívből jövő megszólításával el lehet érni olyan eredményt, amely a jelenlegihez hasonlítható jó pozíciót biztosítana a magyarság képviselőinek.
