Európa legnagyobb kisebbségvédelmi szervezete élesen bírálja a szlovák államnyelvtörvényt – „Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója, az európai kisebbségi közösségek legnagyobb nemzetközi szervezete határozottan elítéli a szlovák nyelvtörvényt és azt ellentétesnek tartja Szlovákia európai uniós csatlakozását megelőző vállalásaival, valamint az Európa Tanács vonatkozó és a szlovák fél által is ratifikált dokumentumaival” – mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője.
„A szlovákiai események is mutatják, hogy égető szükség van az uniós saját kisebbségvédelmi rendszerének felállítására. Az EU helyesen felemeli a szavát az unión kívüli emberi- és kisebbségi jogsértések kapcsán, de néma marad a közösségen belüli eseményeknél. Ez a magatartás az unió hitelességét kérdőjelezi meg saját állampolgárai szemében.”
A szocialista delegációvezető 2004 és 2009 között elnökölte az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroupot és Dialogue Forum néven stratégiai partnerséget alakított ki az Európai Népcsoportok Föderális Uniója. Tabajdi élesen bírálta Szlovákiát, amiért az államnyelvtörvény egyes rendelkezései megsértik az ország uniós csatlakozási szerződését, ellentétesek az ország által ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával és a Kisebbségvédelmi Keretegyezménnyel. Bírálta Leonard Orban, többnyelvűségért felelős uniós biztost, amiért nem szólította fel Szlovákiát a jogsértő magatartás megszüntetésére. Kiemelte, hogy a szlovák államnyelvtörvényről európai szinten, független szakértők és civil szervezetek bevonásával kell párbeszédet folytatni. Sajnálatos, hogy a jelenlegi szlovák kormány nem hajlandó arra, hogy érdemi párbeszédet folytasson a magyar nemzeti közösség vezetőivel, az MKP illetékeseivel.
Tabajdi Csaba kifejtette, hogy a Lisszaboni szerződés lesz az első olyan közösségi jogi dokumentum, amely közvetlenül utal a kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelmére. Ez képezheti az uniós kisebbségvédelmi rendszer alapját, amelynek kidolgozásában komoly feladat hárul a tevékenységét folytató Nemzeti Kisebbségügyi Intergroupra és stratégiai partnerére a Kisebbségek Föderális Uniójára. Az Intergroup korábbi tevékenysége kapcsán megjegyezte, komoly eredmény, hogy a kisebbségi kérdést sikerült beemelni az uniós közgondolkodásba, az Európai Parlament 2009. márciusában első alkalommal vitatta meg a témát plenáris ülésén, valamint bécsi székhellyel megkezdte működését az Európai Alapjogi Ügynökség, amely nyomon követi a tagállamokon belül az emberi- és kisebbségi jogok állását.
A szocialista politikus elmondta, nagyobb figyelmet kell szentelni a jövőben a kisebbségek gazdasági, szociális helyzetének vizsgálatára. A kisebbségek ugyanis (különösen a szórványban élő kisebb népcsoportok) gyakran a szociálisan leghátrányosabb, leszakadó, határ-menti térségekben élnek. Hangsúlyozta, hogy továbbra is az európai napirenden kívánja tartani a különböző autonómiaformákról folytatott vitát, a működő jó gyakorlatok, például a katalán vagy a dél-tiroli modell vizsgálatát, illetve az anyaország legitim kapcsolattartási jogát a határ túloldalán élő kisebbségi közösségekkel.
A hírt kiadta:a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
Felvidék Ma
