Burián László esperest, a sokak által tisztelt Laci bácsit szinte országszerte ismerték. 2014 tavaszán 94 éves korában hunyt el, végső nyughelye a párkányi öreg temetőben van. Halálának harmadik évfordulóján a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás, a Párkányi Magyar – Szlovák Baráti Társaság és a Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskola szervezésében emléknap keretében tisztelegtek a mindenki által szeretett esperes emléke előtt.
„A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmat ad számunkra, hogy megemlékezzünk régiónk egy fontos személyiségéről. Laci bácsi embersége, humanizmusa, szeretete arra kötelez bennünket, hogy ne hagyjuk feledésbe hullani emlékét, s egy szellemi-kulturális rendezvénnyel tisztelegjük emléke előtt” – állt a meghívóban.
Az esemény programjában a sírjánál dr. Farkas Zsolt szőgyéni esperes mondott könyörgést, imát, belefoglalva az Isten szolgájának, Burián esperesnek példamutató életét, szeretethirdetését, az emberek iránti őszinte megnyilvánulását. Sírjánál koszorúkat, virágokat és mécseseket helyeztek el a szervezőkön kívül a városi hivatal, Szigeti László, dr. Csicsay Alajos (aki az életrajzát feldolgozta), a LIMES-Anavum RHT, és számos tisztelője. A kegyeletes aktusnál közreműködött a Papp Katalin vezette Stilla Pectus kórus.
Vadkerty Katalin történész és hallgatósága (Fotó: Vank Ernő)
A program folytatásaként az iskola koncerttermében egy 15 perces portréfilm került bemutatásra, melyet 2002-ben készített Himmler György és Vank Ernő. Ezt követően Vadkerty Katalin előadása következett a „Hontalanság évei” címmel. A történész először a Burián Lászlóról szóló csendőri jelentéseket idézte a deportálások éveiből. Mint elmondta, kutatásai által részletes betekintést nyert Laci bácsi csehországi „szolgálatáról”, amikor is püspöki engedéllyel ment el, kereste fel, és szolgálta a kitelepített szétszórt magyarokat. A tizenkét magyar pap közül ő volt a „biciklis” pap, (leggyakrabban azzal járta a szomszéd településeken széttelepített magyarokat), így jegyezték őt a csendőri titkos iratokban is.
Előadása további részében azokat a kordokumentumokat idézte, amelyek a szlovákiai magyarság legtragikusabb időszakát jellemezték. Ezek közül felidézte a lakosságcsere kegyetlen módszereit, az erre felépített csehszlovák állampolitika magyarok nélküli államrendszeri elképzelését. Felhívta a figyelmet az egykori barbarizmus következményeire és a mai európai veszélyek nemzetünket érintő pusztítására, s ezért kell ébereknek lennünk magyarságunk őrzésében is. Lenyűgöző előadás volt, melyet nagy érdeklődéssel hallgatott a közönség.
Ján Vojtek zongoraestje (Fotó: Vank Ernő)
A történész előadása után Ján Vojtek zongoraestje következett. A Brünnben született ifjú művész magyar gyökerei (édesapja szalkai származású) révén, 2009 óta a budapesti zeneművészeti szakközépiskolában tanult, majd számtalan díj tulajdonosaként járja a világot, s jelenleg is Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatja tanulmányait.
Magyar György párkányi amatőr szobrász egy agyag mellszobrot készített Burián Lászlóról erre az alkalomra.
