A Magyar Közösség Pártja képviselője is részt vett a külhoni magyar érdekképviseleti szervezeteket tömörítő Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács 2017. április 25-26-án Brüsszelben megtartott kihelyezett ülésén.
A KMAT elnökének, Tőkés Lászlónak a meghívására, az Európai Néppárt (EPP) magyar delegációjának vendégeként, tizenhét tagú küldöttség érkezett Brüsszelbe, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország magyar szervezeteinek és pártjainak képviseletében. Az ülésre meghívást kapott Szili Katalin, Magyarország miniszterelnökének autonómiaügyi megbízottja, valamint a testület szakértői is, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Bizottság igazgatója, Bedő Árpád jelenlegi, valamint Mécs László volt KMAT-titkár.
Semmi sem változott az elmúlt öt évben
Tőkés László EP-képviselő, a tanács alapító elnöke köszöntőjében elmondta: legutóbb öt évvel ezelőtt jöttek a KMAT keretében a határon túli szervezetek vezetői Brüsszelbe. Az eltelt időszakban az európai intézmények nem lettek érzékenyebbek ügyünk iránt, de az utódállamokban sem sokat javultak az autonómia esélyei. Kedvező fejlemény viszont, hogy az európai parlament új elnöke, Antonio Tajani egy kisebbségekkel foglalkozó tanácsadót nevezett ki, akivel a határon túli magyar képviselőknek már alkalmuk nyílt találkozni.
Tőkés szerint a hagyományos kisebbségpolitikát ki kell szélesíteni az autonómiapolitika irányába. Fontos a párbeszéd és az összefogás, de az autonómia ügyében csakis akkor lehet előrelépni, hogyha a magyar szervezetek határozottan felvállalják annak képviseletét, és az önrendelkezés lesz politikájuk „közös nevezője”.
A petíciós bizottság helyzetmegoldó eszköz lehet
A kihelyezett ülés első részében a jelenlévő politikusok áttekintették az általuk képviselt közösségek helyzetét, majd arról egyeztettek, hogy az európai parlamentben jelenlévő, a határon túli közösségek érdekeiért küzdő képviselők miként tudják képviselni az autonómia ügyét az őshonos nemzeti közösségek gondjai iránt érzéketlen uniós intézményrendszerben. Csáky Pál felvidéki képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a petíciós bizottság konkrét esetekben nyomásgyakorló vagy éppenséggel helyzetmegoldó eszköze lehet ügyeinknek. Sógor Csaba erdélyi képviselő a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés fontosságáról szólt a közelgő aláírásgyűjtés vonatkozásában.
Európai példákról is szó esett
Az ülésre vendégként meghívást kapott Herbert Dorfmann néppárti EP-képviselő is, aki az 1972-től autonóm státussal rendelkező észak-olaszországi tartományt, Dél-Tirolt képviseli az európai parlamentben. Beszámolójában a dinamikusan fejlődő Dél-Tirolt mutatta be, kiemelve, hogy az egyre több országos feladatkört ellátó autonóm régiónak immár nagyon erős gazdasági önállósága van, adójuk 90 %-a helyben marad, ez tette lehetővé, hogy a negyven évvel ezelőtt nagyon szegény térség az autonómia működtetésével Olaszország leggazdagabb tartományává váljék. A képviselő szerint az uniós tagság nem oldotta meg az évtizedes kisebbségi gondokat, éppen ezért a csatlakozás előtt álló államok esetében a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását hangsúlyosabban kell követelni.
Kihelyezett ülésük második részében a KMAT képviselői áttekintették a szervezet által elvégzett 2016-os állapotfelmérés eredményeit, és megállapodtak abban, hogy 2017-ben is folytatják a monitoring-tevékenységet, valamint abban is, hogy az autonómia megvalósításának esélyeit növelendő szorosabbra fűzik az együttműködést a brüsszeli magyar képviselettel.
A KMAT szervezésében ősszel az önrendelkezéssel és az autonómia esélyeivel foglalkozó, reprezentatív konferenciára kerül sor, amelynek szervezéséhez máris hozzákezdtek.
Csak az önigazgatás lehet a megoldás
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács 2017. április 25-én tartott brüsszeli ülésén zárónyilatkozatot is elfogadott, melyet a Magyar Közösség Pártja nevében Kőrösi Ildikó is aláírt. A nyilatkozatban felhívják a figyelmet arra, hogy a kisebbségbe szorult magyar közösségek lélekszáma folyamatosan és drasztikusan csökkent.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács, melynek valamennyi számottevő kisebbségi sorban élő magyar politikai szervezet a tagja, egyhangúlag megállapítja, hogy a magyar közösségek – európai sorstársaikhoz hasonlóan – szülőföldön boldogulásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű önrendelkezés. A kárpát-medencei, őshonos magyar kisebbségek autonómiája a közép-európai térség és ez által egész Európa stabilitásának és békéjének záloga, ezért az Európai Unió alapvető érdeke. A társadalmi béke, a politikai stabilitás és a gazdasági prosperitás hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a kisebbségi sorba kényszerített magyarok is gyakorolhatják a teljes körű önrendelkezést – olvasható a nyilatkozatban.
Az identitás megőrzése a cél
Kőrösi Ildikó, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke is részt vett az ülésen. A Felvidék-ma arról faggatta, miért tartja fontosnak az önkormányzatiság és az önigazgatás intézményét.
A 2011-es népszámlálási adatok a Szlovákiában élő magyarok számának jelentős csökkenését mutatják – mondta Kőrösi Ildikó. Húsz év alatt csaknem 110 ezer magát magyar nemzetiségűnek valló személy „tűnt el” az országból, ami a magyar közösségen belül csaknem 20 %-os veszteséget jelent. Az alelnök kifejtette: a kultúra, oktatás, média, valamint a kisebbségi nyelvhasználat területét is érintő kisebbségi önkormányzás növelné a nemzeti közösségekhez tartozó személyek esélyeit arra, hogy identitásukat megőrizhessék olyan körülmények között, amikor a többséggel való együttélés egyértelműen az asszimiláció irányába hat. A kisebbségi önkormányzás emellett biztosítaná az adott régióban kitermelt gazdasági és szellemi javak felhasználását az adott régióban élő természetes személyek javára, a régió valódi igényeinek megfelelően, mindezt az állam területi egységének és szuverenitásának megtartása mellett.
„Mivel már a szlovák politikum részéről is egyre inkább megfogalmazódik az állam jelenleg kialakított megyerendszerének rossz területi felosztása, úgy gondolom, hogy számos pozitív európai példát követve a különleges jogállású regionális önkormányzatok létrehozása, ötvözve a perem- és szórványvidékekre vonatkozó kisebbségi önkormányzatokkal megnyugtató közösségi léthez és megfelelő gazdasági fejlődéshez vezetnének. Az MKP által 2014-ben bemutatott önkormányzati koncepció ezeket a célokat tartja szem előtt, megoldást kínálva a kisebbségi közösségekhez tartozó természetes személyek megmaradására és gazdasági felzárkóztatására, melyet a koncepció széleskörű társadalmi és politikai támogatottsága mellett megvalósíthatónak tartok.”- véli Kőrösi Ildikó.
