A szlovákiai magyar katolikusok három püspökség területén élnek: a pozsony-nagyszombatiban, a rozsnyóiban és a kassaiban. A katolikus egyház szerkezeti felépítésében történt változásokat a Vatikán 1995 március 31-én hagyta jóvá. Csáky Pál véleménye szerint azonban a szlovák anyanyelvű egyházi képviselők nem törődnek a magyar nemzetiségű katolikusok lelki gondozásával – írja a lengyel Rzeczpospolita.
Az MKP vezetőjének szavai elégedetlenséget váltottak ki szlovák hivatalos körökben, de a püspöki konferencián belül is, melynek szóvivője, Jozef Kováčik szerint a magyar kisebbség ezirányú követelése indokolatlan.
Maga az elképzelés azonban nem újkeletű. Mintegy 52 ezer magyar anyanyelvű hívő 1998-ban nyílt levélben fordult a pápához, melyben felrótták a szlovák püspöki konferenciának, hogy az nem képviseli az érdekeiket. A magyarok a levélben azt állították, hogy az ország déli részein található plébániákra olyanokat küldenek, akik nem beszélik a magyar nyelvet. 2003-ban Ján Sokol érsek egyik budapesti látogatásakor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy esetleg magyar segédpüspököt nevez ki, amennyiben – tette hozzá – sikerül megfelelő jelöltet találni erre a posztra. Ez azonban máig sem sikerült.
A szlovák kormánykoalíció tagjai nem tagadják felháborodásukat. Csáky Pál javaslatát a „magyar irredenták újabb követeléseként” fogják föl, akik autonómiát szeretnének 16 határ menti járás számára.
Magyarország és Szlovákia uniós belépése óta nagyon kiéleződtek a két nemzet közti kapcsolatok. A szlovákiai magyarok egyre hangosabban követelik Edvard Beneš elnök egykori dekrétumainak eltörlését, melyek alapján legalább 40 ezer magyart telepítettek ki 1945 – 1948 között Szlovákiából. A szlovák politikusok szokatlanul élesen reagálnak a magyarok követeléseire, akik elkobzott földjeiket szeretnék visszakapni a határ menti területeken. A beneši dekrétumok alapján ugyanis legalább 588 ezer hektár földterületet konfiskált az állam a magyar lakosságtól. „Egyetlen arasz földet sem adunk vissza” – jelentette ki Robert Fico, aki a magyar kisebbség politikai képviselőit „Budapest trójai falovának” nevezte.
Ugyancsak nem leplezi felháborodását a kormányon lévő Szlovák Nemzeti Párt (SNS). „A szlovák-magyar határszakasz 100 kilométeres hosszán a ´mi magyarjaink´ a saját befolyásuk alá vonták az önkormányzatokat, az iskolákat és a kulturális intézményeket, most pedig a szlovák földek felé nyújtják ki kezüket és magyar püspökséget akarnak” – idézi Ján Slotát, a nemzetiek vezérét a lengyel lap.
Rzeczpospolita, Niewiadowski Andrzej, FelvidékMa
Kapcsolódó cikkek:
Csak a pápa dönthet a felvidéki püspökről
Magyar püspök Szlovákiában? Nem lesz
Csáky Pál saját magyar püspökért száll síkra a felvidéki magyar katolikusoknak
