Szent János apostol liturgikus ünnepén szép magyar szokás szerint kerül sor a templomokban a bor megáldására. A Felvidéken is több helyen tartják még a bor megáldását.
A János apostol ünnepén szentelt bor, az ún. jánosbor a 11. sz: bukkant föl, s a 12. sz: már a lovagi udvarokban búcsúzkodásnál, csatába indulás előtt itták. Az Egyház, mely az erősen meggyökeresedett szokásokat nem irtotta, hanem megszentelte, arra buzdította híveit, hogy már ne a pogány istenekre, hanem in nomine Sanctorum et Angelorum (‘a szentek és angyalok nevében’) emeljék poharukat. Magát a bort is megáldotta. A borszentelést Szentírási alapjának tekintik Jézus Jánoséknak mondott szavait: meg tudjátok-e inni a kelyhet, melyet én inni fogok? (Mt 20,22.) Részben ezért szerepel János jelképeként sokszor a kehely.
A Felvidéken is több helyen él a bor megáldásának hagyománya. Lucskán ebéd után a családfő mindenkinek tölt belőle, hogy a bor szentelje meg őket. A Csermosnya-völgyi kis magyar faluban a fiatalok járták a házakat és a következőt énekelték:
„ Örök Mindenható Atyaisten,
Néked hálát adunk mostan itten.
Szent János ünnepét, hogy elhoztad,
szívünk víg örömét így okoztad.
Éltesse az Isten egészségben,
hogy ne legyen része betegségben,
angyalok vigyék fel a magas égbe!”
A gazda almát, diót adott a fiataloknak, ha nem nyitott ajtót, akkor az ének utolsó strófája így hangzott: „…ördögök vigyék le a pokol fenekére!” Természetesen ekkor már az éneklő fiatalok nem várták meg, míg a gazda ajtót nyit, inkább elfutottak.
Az áldást adó papa következő szavakkal végzi a bor megáldását:
„Könyörögjünk. – Urunk, Istenünk! Ajándékozó kezeddel áldd meg és szenteld meg ezt a bort. Szent János apostol és evangelista közbenjárására áldd meg és oltalmazd mindazokat a benned hívőket is, akik ebből a borból isznak. És miként Szent Jánosnak nem ártott meg a neki adott mérgezett ital, ugyanúgy mindazok, akik Szent János tiszteletére ebből isznak, az ő érdemeiért maradjanak mentesek minden mérgező és ártó hatástól. Add, hogy akik ezt megízlelik, azok szent neved segítségül hívására erőt és üdvösséget nyerjenek. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.
Áldd meg, Urunk, Istenünk ezt a bort, hogy üdvösséges oltalmul szolgáljon mindazoknak, akik isznak belőle. Add, hogy akik ezt megízlelik, azok szent neved segítségül hívására erőt és üdvösséget nyerjenek. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.
És a mindenható Istennek: az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek áldása szálljon erre a borra, és mindazokra, akik azzal Isten szándéka szerint élnek, és ez az áldás maradjon velük mindenkor. – Ámen.”
A borosgazdák az új bort az oltár elé helyezik, hogy a miséző pap áldja és szentelje meg munkájuk gyümölcsét.
Felvidék Ma
