A hetvenéves Csemadok Érsekújvárott tartotta meg ünnepi közgyűlését március 9-én. Azért itt, mert miután 1949. március 5-én hivatalosan megalakult a Csemadok, az első alapszervezetet március 21-én éppen itt hozták létre.
Az ünnepi közgyűlés előtti napon a Csemadok tagjai és vendégei koszorút helyeztek el a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének elnöke, Tatárik Emil sírjánál, ahol Plichta Péter emlékezett meg az első alapszervezet vezetőjéről.
Kifejtette, Tatárik Emil nagyon sokat foglalkozott a magyarsággal és az ifjúsággal is, munkássága olyan gazdag, hogy kiérdemli az utókor figyelmét és elismerését. Majd Sidó Zoltánnak, a Csemadok volt országos elnökének sírján is elhelyeztek egy koszorút, itt Görföl Jenő országos titkár emlékezett Sidóra, aki példaként szolgál kiállásával a Csemadok-tagok és a magyarság számára. Ezután a közelgő márciusi eseményekre és Czuczor Gergelyre emlékeztek a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének székháza előtt. Czuczor Gergely munkásságát Benyovszky Ágnes ismertette.
Koszorúzás Sidó Zoltán sírjánál (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Március 8-án este a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Muravidéki Magyar Művelődési Intézet együttműködési szerződést írt alá.
Szombaton a program közgyűléssel folytatódott, s ünnep lévén a küldötteket a Varjos zenekar zenéjével várták a szervezők. Az ülés előtt Miklovics Melisa énekkel, Ozsvald Tamara pedig Füst Milán A magyarokhoz című versével köszöntötte a szervezetet.
Az ünnepi közgyűlésen Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere is üdvözölte a küldötteket. Elmondta:
a Csemadok 1949-ben kultúrát fejlesztő egyesületként jött létre, amelynek szerepe a hagyományok gyűjtése és átadása, a népnevelő munka, a magyar kultúra megerősítése volt.
Mindezek mellett részt vállalt a magyar iskolák megnyitásában, majd megakadályozta, hogy bezárják azokat. „A Csemadok számomra különleges hely volt már gyermekkoromtól, hiszen tevékenységéből a nagyszüleim is kivették a részüket (…) amelyet később édesanyám is folytatott.” Klein Ottokár szerint karrierjének bölcsője az érsekújvári Csemadok volt.
Meghatározó szerep
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke megtiszteltetésnek nevezte, hogy az idén hetvenéves Csemadok több mint ötvenezres tagságának nevében köszöntheti a vendégeket és a küldötteket. A második világháború utáni jogfosztottság évei óriási károkat okoztak a csehszlovákiai magyarságnak. Később enyhült a szorítás, ekkor alakulhatott meg a Csemadok, amely mára igazi ernyőszervezetté vált.
A Csemadok meghatározó szerepet töltött be a magyarság önazonosságának megőrzésében, kiállt a magyar iskolák, s a magyar sajtó mellett, fellépett a jogsértések ellen, felemelte szavát többek között a nyelvi jogok betartásáért is.
Ugyan a Csemadok tagsága a rendszerváltás után csökkent, de 53 ezres tagságával megőrizte a folytonosságát, hiszen az önkéntesek évente több mint ötezer rendezvényt szerveznek meg országszerte. A felvidéki magyarság túlélte Csehszlovákiát, kormányok mentek, de a Csemadok maradt, a feladat pedig még mindig ugyanaz, a magyar kultúra megtartása.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Egyedi szervezet
A hetvenéves Csemadokot többen köszöntötték, köztük Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára, aki kiemelte:
a Csemadok egyedi szervezet a Kárpát-medencében.
Bukovszky László kormánybiztos is köszöntötte a szövetséget, s átadta a Szlovák Köztársaság Arany Emlékérmét is. Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke köszöntőjében a Csemadok fontosságáról beszélt. Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke személyes emlékét idézte fel a Csemadokról, hiszen annak idején ő is dolgozott a soraiban. Szili Katalin nem tudott részt venni a rendezvényen, levelét Holop Zsóka műsorvezető olvasta fel.
Az ünnepségen a Csemadok területi választmányai, valamint társult szervezetei, a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet átvehette a Hűségért emlékplakettet.
A Csemadokkal szorosan együttműködő Kárpát-medencei szervezetek és a felvidéki partnerszervezetek is megkapták a Csemadok emlékplakettjét.
Emellett a Csemadok-alapszervezetek még köztünk lévő alapítói is átvehették az emléklapokat, öten közülük személyesen is jelen voltak a rendezvényen. Az érsekújvári Záhorszky Erzsébet és Tarics Ferenc, a lévai Újváry László, a vágfarkasdi Restár János és a dunaszerdahelyi Héger Károly személyesen vették át az emléklapot és plakettet, a többieknek pedig a Csemadok elnökségének tagjai személyesen viszik majd el az ajándékot.
A Csemadok-alapszervezetek egykori alapítói az első sorban (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A rendezvény délután a Zoboralja öröksége című programmal folytatódott, amelyben a Nagycétényi Citerazenekar zoboralji dallamokat adott elő, majd a Gímesi Villő Hagyományőrző Csoport, a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport, a Nyitragesztei Téliződ Női Éneklőcsoport és a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport lakodalmas jeleneteit adta elő. A nagykéri Mórinca néptáncegyüttes zoboralji táncokat mutatott be a Varjos Zenekar kíséretével.
Idén a Csemadok alapszervezetei és területi választmányai ünnepi műsorokkal, közgyűlésekkel emlékeznek majd az elmúlt hét évtizedre. Az esztendő azonban nemcsak az emlékezésről szól, hiszen
a szervezet tovább él, és fiatalok is csatlakoznak tagjaihoz.
További felvételeik ITT tekinthetők meg.
