Oroszország hamarosan eljuttatja az Egyesült Államokhoz a viszontválaszát Moszkva biztonsági garanciaigényei ügyében, ennek tartalmát pedig nyilvánosságra fogja hozni – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott olasz hivatali partnerével, Luigi di Maióval.
Lavrov a di Maióval közösen megtartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az amerikai fél még csütörtökön megkapja az orosz választ, de Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva később úgy pontosított, hogy Moszkva még dolgozik a válaszán, és csütörtökön még egészen biztosan nem fogja elküldeni.
Az orosz diplomácia vezetője fontosnak nevezte, hogy a nyilvánosság tisztában legyen a történésekkel és a felek álláspontjával az orosz garanciák ügyében, és hogy ne titokban folyjanak a tárgyalások, ahogy Washington és Brüsszel szeretné, mert ez esetben a közvéleményt félrevezetné „az a hazugság és nyílt propaganda, amely most az információs teret betölti”.
Washington korábban nemet mondott a Moszkva által legfontosabbnak tartott három kulcskérdésre: arra, hogy a NATO ne folytassa keleti terjeszkedését, ne telepítsen csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, és hogy a szövetség katonai konfigurációja térjen vissza az 1997-es állapotokhoz,
amikor aláírták a NATO és Oroszország alapmegállapodását, amelyben a biztonság oszthatatlanságának célkitűzése első ízben került megfogalmazásra ebben a formában.
Lavrov ismételten leszögezte, hogy Moszkva szerint minden más problémáról ezekkel összefüggésben kell tárgyalni.
Az ukrajnai konfliktusról szólva kifogásolta, hogy a Nyugat kitér azoknak a politikusoknak a felelősségre vonása alól, „akiket lényegében irányít Ukrajnában”, és Moszkvát hibáztatja a feszültség kiéleződéséért. Azzal vádolta az Európai Uniót, hogy miközben saját befolyási övezetek kialakítására törekszik például a Balkánon és Afrikában, eközben a NATO-val karöltve oroszellenes indítékkal avatkozik be az Oroszországgal szomszédos országok belügyeibe.
Di Maio egyebek mellett sürgette az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások biztonsági és politikai záradékainak végrehajtását, és támogatásáról biztosította egy, az Oroszország és a NATO közötti, vagy egy orosz–amerikai csúcstalálkozó mielőbbi megtartását. Arról is beszámolt, hogy folyamatban van Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mario Draghi olasz kormányfő közeljövőbeni moszkvai találkozójának előkészítése.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy az elmúlt egy évben felerősödtek az ukrán kormányerők „provokációi” a Donyec-medencei demarkációs vonal mentén. A délkelet-ukrajnai szakadár „köztársaságok” csütörtök reggel arról számoltak be, hogy a területükön kilenc települést vettek tűz alá, egyebek között nehézfegyverzetből.
Peszkov nehezményezte, hogy egyetlen nyugati politikus sem kifogásolta az ukrán – a szakadárok szerint 150 ezer fős – csapásmérő erő összevonását a demarkációs vonal mentén. A helyzetet „nagyon-nagyon veszélyesnek” nevezte, és azzal vádolta a nyugati országok és szervezetek, köztük a NATO képviselőit, hogy „nyílt információs agressziót folytatnak” Moszkva és a valós ukrajnai helyzet vonatkozásában.
Válaszul az ukrán biztonsági erők részéről elhangzott állításra, miszerint a demarkációs vonal mentén „stabil” állapotok vannak, Peszkov azt hangsúlyozta, hogy a helyzet az orosz–ukrán határon „stabil”, ám a Donyec-medencében fokozódik a feszültség. A szóvivő szerint fennáll a háború fellángolásának veszélye az orosz határok közelében.
Peszkov a korábbiakhoz hasonló hamis híresztelésnek nevezte a Politico című amerikai lapnak azt a közlését, miszerint Oroszország február 20. után szándékozik megtámadni Ukrajnát. Kijelentette, hogy a megnövekedett feszültség ellenére sem szerepel a tervek között a Moszkva és Kijev közötti kapcsolatfelvétel, és ismételten azt szorgalmazta, hogy az ukrán kormány a szakadárokkal törekedjen megegyezésre.
A szóvivő szerint Moszkva nem szándékozik nyilvános bocsánatkérést követelni azokkal az állításokkal kapcsolatban, amelyek szerint Ukrajna ellen orosz támadás készül, ám felelősségteljes és valós bejelentéseket vár el a politikusoktól. Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdán azt mondta, hogy Liz Truss brit külügyminiszternek „bocsánatot kell kérnie” az orosz, az ukrán és a brit néptől, valamint a sajtótól az általa az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló „hazugság” terjesztéséért. Zaharova szerint Truss a Moszkva elleni „dezinformációs kampány arca lett”.
(MTI/Felvidék.ma)
