„A  régészeti csudák országa” ismét bemutatkozik

146 év után újból a magyar fővárosban gyűlnek össze a régészeti szakma kiváló képviselői az Európai Régészek Szövetsége éves konferenciáján. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítást szervez „A régészeti csudák országa – országimázs 1876 címmel”.

Nem egészen másfél évszázaddal ezelőtt a VIII. Ősrégészeti és Embertani Világkongresszus alkalmával irányult hasonló mértékű szakmai figyelem Budapestre és Magyarországra, mint

amilyen várható 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között Budapesten, az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) 28. éves találkozóján.

(Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

A hajdani kongresszusra emlékeztet az a 18 tablóból álló kiállítás a Múzeumkertben, amelyet dr. Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese és dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora nyitott meg, együtt tájékoztatva a sajtót a mostani konferenciáról, amelyet a két nagy múltú intézmény: az MNM és az ELTE közösen szervez.

(Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

A kiállítás címére dr. Virágos Gábor adott magyarázatot. Ingvald Undset norvég régész visszaemlékezésében így említi a mintegy másfél évszázaddal ezelőtti kongresszust: „Az ország, mely délre a Kárpátoktól terjed, úgy jelentkezik előttem, mint a régészeti csudák országa, oly nagy a formák gazdagsága, melyek itt megleptek, oly nyomatékos azon közlemények súlya, melyekkel itt találkoztam.”

(Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

Hogy a norvég régész nem túlzott, arra a kiállításon látható képekből, valamint  a magyar és angol nyelvű magyarázatokból következtethetünk, meg a hajdani tudósok nevéből, akikre dr. Borhy László rektor emlékeztetett megnyitójában.

Ugyanis az 1876-ban rendezett, több száz európai régészt, tudóst és kutatót vonzó eseményt Rómer Flóris kezdeményezte, Pulszky Ferenc volt az elnök és Trefort Ágoston nyitotta meg.

(Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

(Rómer Flóris bencés szerzetes, régész, művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja volt és a műemlékvédelem első kezdeményezője Magyarországon. Pulszky 1869-től volt a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, a magyar régészettudomány atyjának, a dualizmus kultúrpápájának is nevezték az eperjesi születésű tudóst. Trefort Ágoston művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, később a MTA elnöke.)

(Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

Az ELTE rektora hangsúlyozta, hogy a legutóbbi világjárvány soha nem látott kihívásokat hozott mindenütt a világban, ezért a hat tematikát felölelő mostani kongresszus mottója a „(RE)INTEGRATION” jól kifejezi azt a törekvést, hogy újra integrálják a régészeti szakmát. Annak pedig külön jelentősége van, hogy ez Magyarországon, Budapesten történik.

(Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

 Dr. Virágos Gábor, az MNM főigazgató-helyettese rámutatott: a magyar kormányzat azon dolgozik, hogy a régészeti örökségvédelem és a beruházások között összhangot teremtsen, éppen ezért kiemelt figyelmet szentel a régészeti szakmának. Az 1876-os világkongresszus is azt hangsúlyozta, hogy Magyarország egy a kultúrnemzetek közül Európában és a világban, és ezt szeretné ezúttal is megmutatni.

(Cservenka Judit/Felvidék.ma)