Pixel és folklór – Magyar népművészet és fotográfia a 21. században címmel nyílt kiállítás a Hagyományok Házában szerdán. A tárlat bemutatja, hogyan képes a fotográfia hidat képezni a múlt és a jelen, a hagyomány és a modernitás között.
A hagyományok jelen idejű ábrázolása iránti érdeklődés köti össze a Hagyományok Háza Pixel és folklór című tárlatán kiállító, elismert fotográfusokat, akik között Korniss Péter és Kása Béla, a fényképész szakma „nagy öregei” mellett a fiatal generáció képviselői, köztük Farbaky Tamás és Mohos Zsófia is megjelennek.
Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója a megnyitón kiemelte: a kiállítás fotósai egészen más kontextusokban mutatják be ugyanazt a dolgot. A művészet és a művészetről való beszéd egy folyamat – hangsúlyozta, hozzátéve: a Hagyományok Házában ez a diskurzus, a dologról való beszéd is a feladataik között van.
Korniss Péter a kiállítás címéről szólva kiemelte: a fotográfia, akár digitális, akár analóg, egy végtelen folyam, végtelen mese az emberi sorsról, az életről, a világról.
A hagyomány tartalmat és formát ad az életnek, kapaszkodókat és megtartó erőt az embernek. Hagyományhoz közösség kell.
Mint mondta, a kiállítás olyan fotográfusok munkáit mutatja be, akik a valóságot keresik, mert még hisznek benne. A tárlat, amelynek kurátora Szarka Klára, azt a viszonyt mutatja, amely a fotográfiát – a pixelt – és a folklórt összeköti.
„A pixel nyomatékossá teszi, hogy a jelenben vagyunk, a mi jelenünkben, amelyben a hagyomány köszöni, megvan, létezik és változik, de érezhetően keres kapaszkodókat és keresi a helyét” – mondta, hozzátéve: a fotográfia is igyekszik betölteni eredeti küldetését, de új utakat keres.
Ahogy a képeket nézi, úgy érzi, több a kétely, a bizonytalanság és a diszharmónia – mondta, kiemelve: azért kellett ez a kiállítás, hogy ezt észrevegyük. „Mert a fotográfia nemcsak arra való, hogy megörökítsen, hanem arra is, hogy szembesítsen. Hogy tisztábban lássuk a korunkat” – hangsúlyozta.
Czingel Szilvia, a Hagyományok Háza részeként működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője, intézményi kurátor a megnyitó előtt tartott tárlatvezetésen felidézte: márciusban kereste meg Szarka Klárát azzal, hogy készítsenek egy olyan fotókiállítást, ahol a népművészet megjelenik. Rögtön kiderült, hogy ez egy óriási téma, amelyet korszakolni kellene.
Az időben visszafelé indultak el, és a kiállításon végül 24 fiatal, illetve az idősebb generációhoz tartozó fotós munkáit mutatják be, akik mindannyian sajátos felfogásban örökítették meg a témát.
Szarka Klára fotótörténész a tárlatvezetésen elmondta: amikor átgondolta a felkérést, maga is megdöbbent azon, hogy a 21. században mennyi magyar fotográfus van, aki valamilyen módon a hagyománnyal, népművészettel foglalkozik.
A tárlat egy szűkített válogatást ad a helyhiány miatt, van olyan alkotó, akinek az anyaga vetítésen látható – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy négy kiállítóval – Korniss Péterrel, Kása Bélával, Kaiser Ottóval és Mohos Zsófiával – beszélgetést is rögzítettek, amelyek monitorokon láthatók a tárlaton.
Olyan dolgokról beszélnek, amelyekre a folklór fényképezése közben ébredtek rá – mondta, kiemelve, hogy a fotográfusoknak is megtermékenyítő ez a téma, nagyon megmozgatja őket magánemberként és képalkotóként is.
A kiállításra belépőt Korniss Péter Betlehemesek a bevásárlóközpontban című képe fogadja, amelyben benne van jelenkorunk összes ellentmondása, különössége, furcsasága, ugyanakkor gazdagsága is.
A tárlaton Bácsi Róbert László portréi is láthatók, köztük Korniss Péter, Novák Ferenc, Kása Béla és Sebő Ferenc nagy portréja, amelyek tartalmilag is keretezik a kiállítást – mondta.
A tárlat, amelynek látványtervezője Vízvárdi András, december 18-ig tekinthető meg.
(MTI)
