Komoly adatvédelmi aggályokat vetett fel Szlovákiában a megújult, szabadon hozzáférhető elektronikus cégnyilvántartás. A rendszerben ugyanis olyan céges dokumentumok is könnyen elérhetővé váltak, amelyek személyes adatokat – egyebek mellett születési számokat, születési dátumokat és aláírásokat – tartalmaznak. Az ügyben a Szlovák Köztársaság Adatvédelmi Hivatala eljárást indított az Igazságügyi Minisztériummal szemben. A történtekre Őry Péter, a Magyar Szövetség politikusa, Csallóközcsütörtök polgármestere is felhívta a figyelmet közösségi oldalán.
Az új cégnyilvántartási szabályozás jelentős része augusztus 17-én lépett hatályba. A cégjegyzék a törvény értelmében nyilvános jegyzék, amelynek részét képezi a dokumentumgyűjtemény is, az információs rendszer kezelője és üzemeltetője pedig az Igazságügyi Minisztérium.
A probléma arra vezethető vissza, hogy a nyilvántartásban szereplő cégek dokumentumai között olyan iratok is hozzáférhetővé váltak, amelyek személyes adatokat tartalmaznak. Sajtóbeszámolók szerint egyes dokumentumokban
születési számok, születési dátumok, lakcímek, saját kezű aláírások, illetve bizonyos esetekben személyazonosító okmányokra vonatkozó adatok is megtalálhatók. Az iratokhoz az új rendszerben lényegesen egyszerűbben lehet hozzáférni, mint korábban.
A történtekre Őry Péter is reagált. A Magyar Szövetség politikusa Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az önkormányzatoknak, kórházaknak, iskoláknak és vállalkozásoknak szigorú adatvédelmi előírásokat kell betartaniuk, az állam által működtetett rendszerben nagy mennyiségben váltak hozzáférhetővé személyes adatok.
Őry szerint különösen aggályos, hogy a dokumentumok között aláírások, születési dátumok, születési számok és személyazonosító okmányok adatai is előfordulhatnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a probléma nem kizárólag szlovákiai vállalkozókat érinthet, hanem külföldi személyek adatai is szerepelhetnek a dokumentumokban.
„Jelen esetben éppen az az állam tette közkinccsé az adataidat, amelynek kötelessége lenne megvédeni azokat”
– fogalmazott bejegyzésében a politikus, aki azt is felvetette, lesz-e felelőse és következménye az ügynek.
Az adatvédelmi hivatal eljárást indított
Az Adatvédelmi Hivatal is kifogásolta a kialakult helyzetet, és eljárást indított az Igazságügyi Minisztériummal szemben. A hivatal szerint vizsgálni kell, megfelel-e a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok ilyen módon történő közzététele az adatvédelmi előírásoknak.
A kérdést ugyanakkor maga a februárban elfogadott új cégnyilvántartási törvény is sajátos módon szabályozza.
A 29/2026-os törvény 100. paragrafusának második bekezdése kimondja, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok közzétételekor nem hozható nyilvánosságra többek között a születési szám, a lakcím, a külföldi természetes személy egyéb azonosítója, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó adat.
Ugyanezen paragrafus következő bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy a dokumentumgyűjteménybe elhelyezett dokumentumot közzé kell tenni akkor is, ha az egyébként nem nyilvános adatokat tartalmaz. A jogszabály ugyanakkor külön rögzíti azt is, hogy ez nem érinti az általános adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR alapján fennálló jogokat.
Éppen ennek a szabályozásnak és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak az egymáshoz való viszonya kerülhet most az adatvédelmi hatóság vizsgálatának középpontjába.
A cégjegyzékben tárolt adatok köre egyébként eleve széles: a nyilvántartás a cégekhez kapcsolódó természetes személyek esetében többek között nevet, lakcímet, születési dátumot és születési számot is kezelhet. Külföldi természetes személy esetében más, az egyértelmű azonosítást lehetővé tevő adat – bizonyos esetekben személyazonosító okmány vagy útlevél száma – is használható.
Az adatvédelmi hivatal eljárásának kell tisztáznia, hogy a személyes adatokat tartalmazó céges dokumentumok jelenlegi hozzáférhetősége összhangban áll-e az adatvédelmi szabályokkal.
SZE/Felvidék.ma/zive.aktuality.sk/TA3
