A Duna vízhozama olyan alacsony, hogy a folyó már nem látja el vízzel a környező természeti területeket. Inkább csatornaként működik, és a vízszint csökkenésével a környező területekről is elszívja a vizet. Ennek következtében Pozsony környékén több tíz centiméterrel, egyes helyeken mintegy egy méterrel csökkent a talajvíz szintje. Amennyiben folytatódik az aszályos időszak, a Csallóköz alacsonyabban fekvő részein is tovább csökkenhet a talajvízszint. Erről a BROZ természetvédelmi egyesület tájékoztatott honlapján az aktuális szárazsággal összefüggésben.
„Ez egyelőre nincs végzetes hatással arra a hatalmas felszín alatti vízkészletre, amellyel a Duna mentén a nagy kiterjedésű kavicshordaléknak köszönhetően rendelkezünk. A jelenlegi helyzetnek azonban figyelmeztető jelként kell szolgálnia: ha a Duna felszíni vize nem áll korlátlanul és folyamatosan rendelkezésünkre, a jövőben a felszín alatti vízkészletek is veszélybe kerülhetnek. Ezért minél több intézkedést kell tennünk ennek megelőzésére” – állapították meg a természetvédők.
A BROZ szerint egyes klimatológusok a Duna vízjárásának megváltozását prognosztizálják: gyakoribbá vagy hosszabbá válhatnak az alacsony vízhozamú időszakok, és nőhet a szélsőségesen alacsony vízhozam kockázata. Helyenként a vízgyűjtő egyes szakaszai elszakadhatnak a vízrendszertől és kiszáradhatnak. A szakemberek szárazabb nyarakra és a talajnedvesség csökkenésére számítanak. Az éghajlatváltozás következtében egyre nagyobb eltérés alakul ki a rendelkezésre álló vízmennyiség és a vízigény között.
Az egyesület szerint a talajvízszint csökkenése az ártéri erdőket is érinti, különösen a fiatal állományokat.
„Az idősebb, kifejlett fák gyökerei kellően mélyre hatolnak, így továbbra is képesek vizet felvenni, ezért jóval ellenállóbbak. Ennek ellenére úgynevezett szárazságstressztől szenvednek, ami csökkentheti a parazitákkal és kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket. Jelenleg jól megfigyelhető a levelek sárgulása és hullása is, amellyel a fák vizet takarítanak meg” – magyarázták a természetvédők.
A BROZ tevékenysége keretében az ártéri erdők természetes növényállományának helyreállításával is foglalkozik, és őshonos fafajokat telepít. Ezzel párhuzamosan igyekszik javítani a területek vízháztartását és visszaállítani azok természetes dinamikáját.
„Már több éve egymás után azt tapasztaljuk, hogy minél szárazabb egy év, annál kevesebb elültetett facsemete marad életben. Emiatt ezeket az állományokat újra és újra pótolnunk kell, és egyre nagyobb számban kell új fákat ültetnünk, akár több egymást követő évben is” – jegyezték meg.
Az egyesület szerint az aszály egyúttal elősegíti az inváziós növényfajok terjedését is. Több olyan faj létezik, amely könnyen megtelepszik a száraz területeken. Ezzel szemben többségük nem viseli jól az elöntést és a magas talajvízszintet. Az inváziós növényfajok terjedése tehát a szárazság további következménye – tette hozzá a BROZ.
SZE/Felvidék.ma/Teraz.sk
