Szerdán reggel Kelet-Szlovákiában elkezdődött az Árnyak a felhőkben elnevezésű kétnapos polgári védelmi és válságkezelési gyakorlat. Célja annak tesztelése, hogyan tud reagálni az állam, a mentő- és a biztonsági alakulatok olyan rendkívüli helyzetekben, mint egy dróntámadás, tömeges szerencsétlenség, vagy légtérsértés.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter délutáni nagymihályi sajtótájékoztatóján kijelentette,
ilyen összetett gyakorlat ennyi résztvevővel még sosem volt Szlovákiában.
„A mai gyakorlat célja nemcsak az volt, hogy ellenőrizzük, hogyan tudnak közösen beavatkozni és együttműködi a mentőalakulatok, hanem azt is, milyenek a reakcióidők, az információáramlás, hogyan zajlik a döntéshozatal, és az utasítások ténylegesen végrehajthatók-e a gyakorlatban” – jelentette ki a miniszter.
Hozzátette, olyan új biztonsági fenyegetésekre is tudni kell reagálni, mint a szabotázsakciók, a gyújtogatás vagy a drónfenyegetés, és az enyickei dróngyártó üzem ellen tervezett támadást is megemlítette. „Már nemcsak lehetséges fenyegetésnek vagy jövőbeni problémának kell tekintenünk az üzemek, raktárak vagy stratégiai létesítmények elleni támadásokat” – szögezte le Šutaj Eštok.
Kiért az ukrajnai háborúra, illetve a keleti NATO-tagállamok légterének egyre gyakoribb megsértésére. Szerdán a mentőegységek az életmentést és a válságstábok együttműködését gyakorolták egy üzem elleni modellezett dróntámadást követően, aminek következtében felrobbant egy raktár, tűz ütött ki és rengeteg ember sérült meg.
A gyakorlaton 40 statiszta vett részt, akik a sérülteket alakították, őket szétosztották a tőketerebesi és a nagymihályi kórház között, hogy az egészségügyi dolgozók élesben gyakorolják a triázst, vagyis a sérültek osztályozását.
Tomáš Kysel, a kassai járási hivatal vezetője elmondta, a modellezett vészhelyzetre reagálva összeült a kerületi válságstáb. A forgatókönyv szerint kezelniük kellett a lakosság körében kialakult pánikot, a polgári engedetlenséget, a fosztogatásokat, az önkormányzatok működésében beálló zavart, továbbá az álhírek terjedését a környéken és a távolabbi régiókban.
„Mivel ezek a problémák valós helyzetben is elfajulhatnak, és az összes rendelkezésre álló erő bevetése után sem biztos, hogy sikerül lecsillapítani a helyzetet, a kerületi válságstáb intézkedéseket hozott a lakosság életének, egészségének és vagyonának védelmére is” – folytatta a hivatalvezető.
A gyakorlat megmutatta, mely területeken javítható a válságkezelés, az összefoglaló jelentést december 15-ig kell a kormány elé terjesztenie a belügyminisztériumnak.
A gyakorlat csütörtökön (szeptember 3.) is folytatódik. A forgatókönyv a légtérsértés szimulációja és a lakosság riasztása mellett iskolások és a szociális intézmények lakóinak óvóhelyre rendelését és evakuálását is tartalmazza. A gyakorlat része a rendkívüli állapot elvi elrendelése is.
A miniszter hangsúlyozta: valódi rendkívüli állapotot nem hirdetnek ki, és a lakosság jogait sem korlátozzák. A belügyminisztérium pár hónapon belül „72 óra” elnevezéssel információs kampányt indít, a cél a lakosság felkészítése a súlyos vészhelyzetek utáni első három napra.
TASR/Felvidék.ma
