Amilyen gyorsan egyeztek meg Bugárék a kormánykoalícióról, olyan nyögvenyelősen keltek el a „problémás” minisztériumok, azaz az oktatásügyi és az egészségügyi tárca. Az előbbinél alig két hét alatt már a harmadik jelölt eshet kútba.
Először Ludovít Hajduknak, a Páneurópai Főiskola dékánhelyettesének a neve került szóba, aztán Helena Polákováé, aki ugyancsak kötődik a Páneurópai Főiskolához, ahol PR- és marketingvezető volt, ám azóta már az oktatásügyi minisztériumban dolgozik főtanácsadóként. Majd felmerült, hogy a Smer jelöli ki a posztra Peter Pellegrinit, de végül maradt a jelölés az SNS-nél, és Peter Plavčan lett a befutó, aki hivatalnokként ugyancsak a tárcánál dolgozik jó ideje. Az új miniszter kinevezésén még a tinta sem száradt meg, máris indulathullámokat gerjesztett, miután komoly tiltakozás szerveződött személye ellen.
Finoman szólva sem feddhetetlen az új miniszter, aki stabilitást ígér
Főként az akadémiai közeg kezdett heves tiltakozásba, szerintük ugyanis Plavčan az oktatásügy minden baját megtestesíti: szakmai szempontból alkalmatlan, a múltját összefonódások, korrupciós és egyéb botrányok tarkítják, ráadásul köze van olyan felsőoktatási intézményhez, mely sorra osztja az egyetemi titulusokat, elértéktelenítve ezzel a nívós diplomákat is.
„Peter Plavčan közel 25 éve dolgozik az oktatási minisztériumnál. Több éve a felsőoktatási intézményekért felelős osztály vezetője, nevéhez számos olyan negatív intézkedés fűződik, melyek jelentősen ártottak a hazai oktatásügynek, és amelyekért őt terheli a felelősség” – írják az elégedetlenkedők. „De ő volt az is, aki anno beavatkozott több egyetem professzorainak kinevezésébe, mellyel gyakorlatilag megsértette az egyetemek autonómiáját.
38 ezer euró tiszteletbeli tanácstagságért? Simán!
A tárcánál korábban a felsőoktatási intézmények finanszírozásáért is felelt, eközben több intézmény tudományos bizottságának volt a tagja, ami bírálói szerint az összeférhetetlenség problémáját veti fel. Ugyanakkor tiszteletbeli tanácstag volt a Diákhitel Alapnál is, ahol a „megerőltető” munkájáért 38 ezer euró tiszteletdíjat kapott. A közvélemény nyomására végül visszaadta az összeget.
A felhívást eddig már több mint háromszázan írták alá. Az aláírók vallják, hogy nemhogy megreformálni nem lenne képes az oktatásügyet, de ugyanaz folytatódna, ami eddig, sőt talán még rosszabb irányt venne az iskolaügy. Ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy az 1989-es események főszereplői a diákok voltak, ma pedig ugyanez a korcsoport nagy része a szélsőségeseket támogatja.
Véleményük szerint az oktatásügyet 26 év alatt teljességgel elhanyagolták, s ilyen funkcionáriusok kinevezésével valójában most sem akarják megoldani a problémákat, holott a pedagógusok mellett már a diákok és a szülők is tüntetésekbe kezdtek.
A korábbi oktatásügyi és egészségügyi miniszterek sűrű váltogatását tekintve, nem sok időt jósolunk Plavčannak…
De miért nem kell akkor a Most-Hídnak az oktatási tárca?
A téma minket, magyarokat fokozottan foglalkoztat, hiszen az oktatásügy általános égető problémái mellett továbbra is megoldatlan a kisiskolák ügye. Bugár Béla ugyan állítja, hogy a megoldásokat belefoglalták a kormánykoalíciós prioritásokba, de a tárcáért valahogy mégsem kardoskodtak annyira, pedig nyilvánvalóan egyik pártnak sem kellett igazán, így könnyen megszerezhették volna. Ami érthető, hiszen a a környezetvédelmi minisztériummal ellentétben az oktatásügyi tárca nem rendelkezhet 3, 138 milliárd euró uniós alap felett…
(Forrás: hnonline.sk)
