A Rákóczi Szövetség diákutaztatási programjának köszönhetően 128 középiskola több mint 6500 diákja, köztük több száz felvidéki ünnepelheti az 1956-os forradalom évfordulóját különböző kárpát-medencei helyszíneken. Az október 23-i diákutaztatási program célja, hogy a Kárpát-medence magyar középiskolásai ellátogassanak legalább egy határ átlépésével egy másik magyar középiskolához, és ott emlékezzenek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről.
Szombat délelőtt a szövetség Gloria Victis nevű kétnapos, középiskolások számára szervezett, nagy múltra visszatekintő hagyományos történelmi vetélkedője vette kezdetét Budapesten, a Műszaki Egyetemen. Több száz résztvevője van az idén is, akik ezúttal az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve mérik össze tudásukat. Vasárnap kora délutánra derül ki, hogy a vetélkedőnek kik lesznek a helyezettjei, az eredményről – természetesen – beszámolunk.
A vetélkedővel egy időben ugyanitt kezdődött el szombaton Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, és Takaró Mihály irodalomtörténész előadása. Gulyás Gergely – többek között arról beszélt a döntő többségükben határon túli magyar fiataloknak, hogy mindmáig milyen nehézségekkel kell megküzdenie a magyar politikának, amikor a tágabban vett magyar ügyet, vagyis a külhonba szakadt magyarság ügyét próbálja képviselni. Ugyanis mindmáig nemcsak általában a világban, hanem Európában is meg kell küzdeniük azzal az elképesztő tájékozatlansággal és értetlenséggel, hogy miként kerültek az anyaország határain túlra – egyébként egy elhibázott európai döntés következtében – tömegesen magyarok. Az Országgyűlés alelnöke arra is kitért, hogy ebben a felvilágosító munkában továbbra is elszántak és határozottak.
Gulyás Gergely és Takaró Mihály előadását többségében határon túli magyar fiatalok hallgatták, köztük nagyon sokan a Felvidékről érkeztek (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Takaró Mihály arról beszélt, hogy 1956 miként formálta át a gondolkodását még azoknak a magyar értelmiségieknek, íróknak és költőknek is, akikről korábbi tevékenységüket ismerve soha nem gondolhattuk volna, hogy a magyar ügy mellett valaha is képesek elkötelezni magukat. 1956-ot éppen ezért a magyar ügy szempontjából is korszakalkotó jelentőségűnek kell tekintenünk – jelentette ki Takaró Mihály, aki szerint ilyen szempontból nincs különbség Déry Tibor, Füst Milán, Ignácz Rózsa, Tamási Lajos, Örkény István vagy Sinka István között.
2016: a Magyar Szabadság Éve
A kormány a forradalom 60. évfordulója alkalmából emlékbizottságot hozott létre, és 2016-ot a Magyar Szabadság Évének nyilvánította. Az állami ünnepek programját szervező Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Vargha Tamás a héten korábban kijelentette: a hősiesség, a köszönet és a szabadság az évfordulós megemlékezés központi gondolata.
Délután a műegyetemi 1956-os emlékműnél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mondott beszédet, aki szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe még soha nem volt olyan emelkedett és széleskörű, mint most. A volt miniszterelnök kijelentette, hogy nem volt eddig még ilyen széles körű az ünnep, és ez a 60. évforduló méltónak ígérkezik a szabadságért annyi vért ontott, sokat szenvedett nemzet számára.
Boross Péter volt miniszterelnök ünnepi beszéde (Fotó: MTI)
Az ünnepség 1956-os eseményeket megélt résztvevőihez fordulva megjegyezte: fontosnak tartja, hogy az ifjúságban is tudatosul, miért vagyunk mi a szabadság népe. Tudatosítani kell, hogy büszkék és rátartiak vagyunk a mindenáron megmaradás képességére. Azért maradtunk meg, mert szabadságharcaink és közte 1956 üzenete mindig alkalmat adott arra, hogy felemeljük a fejünket – hangsúlyozta Boross Péter, aki arra is kitért, hogy – ennek ellenére – nem dőlhetünk hátra nyugodtan a karosszékünkben: a szellemi rendszerváltoztatás ugyanis nehezebb, mint az anyagi, fizikai, gazdasági, pénzügyi, az idáig is tart, és még egy jó darabig. De megtörténik, mert a történelem során mindig megtanultunk talpra állni!
Történelmet csinált a nép
1945 és 1956 között az akkori egyetemistákban gyűlt a feszültség, izzott az igazságkeresés vágya, hogy végül 1956. október 23-án átszakítson mindent. Az akkori egyetemisták sokan voltak, okosak voltak és bátrak – hangoztatta ezt követően immár a Műegyetem központi épületében szervezett az „1956-2016 – Történelmet csinált a nép” című ünnepségen az emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója kitért arra is, hogy azok az egyetemisták, akik gyermekfejjel végigélték a II. világháborút, joggal hitték, van esély arra, hogy egy új, szabad ország lesz az otthonuk. Látták azonban, hogy nem lehet tovább tűrni, el kell mondani az igazságot, szabadságot kell adni minden magyarnak, és haza kell zavarni a megszállókat. Bátorságuk akkora volt, hogy magával sodort minden magyar embert, és a forradalom 12 napja, a remény szűk két hete alatt egy nép Európa közepén megmutatta, hogy nincs más út, csak az igazság.
Schmidt Mária (Fotó: MTI)
Schmidt Mária kiemelte, 1956 a szabadság és függetlenség jelképe lett az egész glóbuszon, az akkori őszön a világ ránk figyelt, remegett és szorított értünk. Beszédében a történész hangsúlyozta azt is, hogy 1956 nagy magyar ünnep volt és az is marad. 300 óra szabadság, 10 millió századmásodperc, így 1956 októberében mind a tízmillió magyarnak egy századmásodperc szabadság jutott, egy szívdobbanásnyi idő. És mégis egy egész nemzet őrzi, egy egész világ tiszteli ezt a pillantásnyi időt – fogalmazott a történész.
Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke felszólalásában visszaemlékezve az 1956. október 22-én az egyetemen történtekre azt emelte ki, hogy a hatvan évvel ezelőtti napon a diákoknak volt bátorságuk egy tűrhetetlen rendszer ellen lázadni. Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntőjében úgy fogalmazott, a hatvan évvel ezelőtti egyetemi ifjúságban a felszabadulás gondolata tört utat magának. A határon túli magyar fiatalok nevében a dél-vidéki Botka Csaba szólt az ünneplőkhöz. Köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek és elnökének a Halzl József elnöknek a határon túli fiatalokért végzett elkötelezett munkáért, és azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy a Kárpát-medencei ifjúság tevően kíván hozzájárulni a határon túli nemzeti közösségek gyarapodásához.
Fáklyás menet Bem József szobrához
A Műegyetem központi aulája zsúfolásig megtelt az ünnepségre meghívottakkal, sokan pedig az első emeleti karzatról nézték, hallgatták az emlékünnepséget. Az épület előtt több száz érdeklődő kivetítőn kísérte figyelemmel a rendezvényt, Beethoven Egmont nyitánya mellett hallhattuk Desmond Child, továbbá Szarka Tamás előadásában a Ghymes két dalát.
A műegyetemi emlékünnepséget követően fáklyás menet indult Bem József szobrához, amelyben a határon túli diákok közül – a Rákóczi Szövetség szívós munkájának és Szlovákia Budapesthez való viszonylagos közelségének is köszönhetően számarányukat meghaladó mértékben vettek részt felvidéki magyar fiatalok. A menet három, korhű Csepel típusú teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956. október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult el. A menetben részt vevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak. Sokan nemzeti színű karszalagot viseltek, és ezek mellett sok lengyel zászló is feltűnt a tömegben. Amikor a menet eleje a Szent Gellért térre ért, a vége akkor indult el a Műegyetem elől.
A Műegyetem zsúfolásig megtelt aulája (Fotó: MTI)
A forradalom lángját nekünk, a dicsőséges forradalmárok utódainak kell tovább őriznünk a szívünkben, a lelkünkben és a tetteinkben! – ezt már Tarlós Istvántól hallhattuk a Nagy Imre téren tartott megemlékezésen, amikor a tömeg odaért. Budapest főpolgármestere ehhez hozzátette azt is, hogy erre emlékeztet mindannyiunkat az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a téren elhelyezett Forradalom lángja emlékmű. 1956-ban a magyaroknak alig volt más fegyverük, mint a szabadság szeretete. A remény pedig sohasem hal meg, amíg a szabadság szenvedélye fűti. Tarlós István kitért arra is, hogy mindössze húsz nap telt el a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetése és a fegyveres felkelők egyik utolsó csepeli ellenállásának felmorzsolása között, mégis a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb húsz napja zajlott 1956-ban Magyarországon.
A főpolgármester kijelentette, hogy 1956. november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt az ország több napon át folytatott hősi forradalma, ami így végül elbukott – tette hozzá. A harcokban több mint 2600 magyar esett el, a forradalom következményeként csaknem 200 ezer magyar hagyta el az országot, 1957 januárjától pedig megkezdődött a kommunista típusú megtorlás – emlékeztetett a főpolgármester. Fontos mérföldkő, hogy ma az 1956-os forradalom előestéjén itt állhatunk a magyar forradalmat útjára indító miniszterelnökről elnevezett Nagy Imre téren. Annak a tragikus sorsú mártírnak tisztelgünk, akinek a neve a változások kezdetét jelezte – mondta Tarlós István.
A megemlékezésen elhangzott, hogy a Forradalom lángja emlékmű, a négy méter magas obeliszk 1996-ban került a Kossuth térre, majd idén az 1956-os forradalom 60. évfordulóján a Nagy Imre térre helyezték. Az új helyén a forradalom lángja a szombati fellobbanásától egészen november 4-ig, a forradalom leverésének évfordulójáig lobog.
Ezt követően a tömeg a Bem-szoborhoz vonult, ahol a koszorúzási ünnepség során Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke beszédében idézett 1956-os naplójából, amely egyik társa jóvoltából maradt fenn, hiszen az eredeti példányt ő maga akkor elégette.
Áder János köztársasági elnök az Erkel Színházban rendezett díszelőadáson mondott köszöntőt (Fotó: MTI)
A koszorúzási ünnepséget követően az Erkel Színházban díszelőadást tartottak „Cziffra 1956” címmel, amelyen Áder János köztársasági elnök mondott köszöntőt. Október 23-án a hősökre emlékezünk, november 4-én az áldozatokra, utána pedig arra a veszteségre, hogy több mint 200 ezer ember hagyta el Magyarországot, köztük van Cziffra György zongoraművész, Zsigmond Vilmos operatőr, Makai Ádám költő, műfordító és Oláh György Nobel-díjas vegyészprofesszor – fogalmazott Áder János.
A köztársasági elnök a hangverseny előtti köszöntőjében felidézte a zongoraművész életének főbb eseményeit. A munkakeresését katonai szolgálata után, első sikertelen kísérletét Magyarország elhagyására, amiért bebörtönözték és egy kőfaragó üzemben kellett dolgoznia, az 1956. október 22-én este tartott zongoraversenyét, amely sokak szerint szerepet játszott a forradalom kitörésében, és végül disszidálását, ami után Párizsban telepedett le.
Vasárnap a Kossuth Lajos téren délelőtt katonai tiszteletadás mellett, Áder János, Orbán Viktor és Kövér László házelnök jelenlétében felvonják Magyarország lobogóját. Szintén az Országháznál lesz délután A szabad Magyarországért című díszünnepség, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke mond beszédet.
