Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2016. július 1. és december 31. között Szlovákia töltötte be – a történelem során először.
A szlovák elnökség működése alatt négy fő prioritást tartott szem előtt: gazdaságilag erős Európa, korszerű egységes piac, fenntartható migrációs és menekültügyi politika, valamint Európa globális szerepvállalása.
A soros elnökség intézménye
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét minden félévben más tagállam tölti be. Az országok a 2009-es Lisszaboni Szerződés óta úgynevezett elnökségi triókban működnek együtt egymással. Az elmúlt fél év elnöki tisztségét betöltő hármas csoport tagjai Hollandia, Szlovákia és Málta.
A soros elnökség fő feladata a Tanács jogalkotási munkájának elősegítése. Emellett ellenőrizi a jogalkotás szabályszerűségét, biztosítja az Európai Unió programjának gördülékenységét, továbbá elősegíti a tagállamok közötti együttműködést. Az elnökség előkészíti és vezeti a Tanács üléseit, továbbá képviseli a Tanácsot az uniós intézmények előtt.
Az Európai Unió Tanácsának elnöki pozíciója elsősorban formális feladat, azonban a soros elnökség számára fontosabb ügyek rendszerint nagyobb hangsúlyt kapnak az általuk képviselt félév során. A soros elnökség diplomáciai eszközökkel igyekszik érdekeit érvényesíteni az EU egyes szerveiben az általa sarkalatosnak tartott pontokban.
A szlovák elnökség egyes prioritásai
Szlovákia soros elnökségének kezdetén került sor az úgynevezett brexitre, azaz a Nagy-Britanniában tartott népszavazásra, amelynek során a választópolgárok 52 százaléka az Európai Unióból való kilépés mellett tette le a voksát. Ebből kifolyólag az elnökség rögtön egy komoly problémával találta szemben magát, ugyanis félő volt, hogy további tagállamok is követhetik a szigetország példáját.
Az elnökség számára kiemelkedően fontos volt továbbá a menekültválság és az egyre inkább kibontakozó terrorizmus problémája, ezzel összefüggésben elengedhetetlennek tartotta a határvédelem mielőbbi megerősítését. Ennek céljából az elnökség ideje alatt megegyezés született az úgynevezett pozsonyi útitervről, amely tartalmazza a schengeni és külső határok védelmét. Kibővítették ezen felül Törökországgal és a Nyugat-Balkán országaival folytatott együttműködésüket annak érdekében, hogy az EU tagállamai megőrizhessék belső biztonságukat.
Fontos megállapodás született továbbá a határvédelem kapcsán, amelynek eredményeképp a vámhatóságok megegyeztek a harmadik országokkal való operatív információcsere kibővítésében. A szlovák elnökség további sikere az európai határőrizet, valamint a parti őrség megerősítése, amelynek célja az illegális migráció megfékezése.
A menekültválsággal kapcsolatban a soros elnök a határvédelem erősítésének fontosságát hangsúlyozta, továbbá a migrációt kiváltó okok megszüntetését. A szlovák elnökség határozottan elutasította a menekültek kötelező betelepítését a tagállamokba, az előírt kvótákat több alkalommal is „politikailag halottaknak” titulálta.
A soros elnökség egyik legfontosabb eredménye a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény, amelynek aláírására október végén került sor. A Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodás az eddiginél szabályozottabb, versenyképesebb lehetőségeket biztosít az EU tagállamai számára barátságosabb környezetben.
A szlovák elnökség jelentős előrelépést tett a hatékony uniós adórendszer megvalósítása érdekében, amelynek középpontjában az Európai Unió beruházási tervei állnak. Ennek eredményeképp az Európai Unió jövő évi költésvetése jobban tud majd az aktuális problémákra összpontosítani, mint a menekültválság kezelése, az állampolgárok biztonsága, valamint a munkanélküliség csökkentése.
A soros elnökség jelentős eredményének tudható be továbbá a párizsi klímaegyezmény ratifikálása, amely a Föld légkörének felmelegedését hivatott megállítani. A párizsi klímakonferencián az érintett országok kötelezettséget vállaltak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés két Celsius-fok alatt maradjon az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.
Vélemények a szlovák elnökségről
A szlovák államfő, Andrej Kiska véleménye szerint a szlovák elnökség nagy kihívásoknak nézett elébe napjaink kialakuló problémái miatt. Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése kapcsán úgy vélte, hogy igencsak jelentős a tagországok közötti egyetértés és a demokrácia megszilárdítása ezekben a nehéz időkben.
Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter véleménye szerint Szlovákia soros elnöksége alatt beváltotta azokat az ígéreteket, amelyeket az elnökség kezdetén megfogalmazott. A politikus véleménye szerint több területen is jelentős eredményeket értek el, többek között az Európai Unió jövő évi prioritásainak közös megfogalmazásában.
A szlovák külügyminiszter kiemelte továbbá, ez az első alkalom, hogy mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament, továbbá a soros elnökség is egyetértett a következő évi jogalkotási prioritásokban, amelyek hat kiemelt területen teszik lehetővé a jövő évi együttműködést.
(Forrás: MTI/teraz.sk/eu2016.sk)
