A V4-ek átalakuló helyzete, milyen mértékben fenyeget a Visegrádi Együttműködés megszűnése, van-e létjogosultsága egyáltalán a visegrádi csoportosulásnak, s ha igen, mi lenne a szerepe, illetve helyettesíthetik-e a V4-ek az Európai Uniót, valamint a migránskérdés képezte a témáját annak a beszélgetésnek, amelyre az Európai Parlament Pozsonyi Tájékoztatási Irodájának szervezésében került sor október 13-án Pozsonyban, a Martinus könyvtár Foxford kávézójában.
A beszélgetést, amelynek résztvevője volt Csáky Pál (MKP) néppárti és Boris Zala szocialista EP-képviselő, Radovan Geist elemző és kommentátor, az EurActiv.sk portál társalapítója vezette.
A bevezető kérdésre, miszerint milyen mértékben létezik egyáltalán a Visegrádi Együttműködés, s milyen érdekeket képviselhet az Európai Unión belül, leragad-e az azonos minőségű halrudacskák fontosságának kérdésénél, vagy valami több is van mögötte, Csáky Pál azt felelte, a V4-ek, amelyet ő személy szerint erőteljesen támogat és fontosnak tart, elsősorban egy erős lobbista csoportosulás az Európai Unión belül, de nem több. Csáky a Visegrádi Együttműködést teljesen logikusnak tartja. Voltak olyan hangok is, amelyek szerint politikai alternatívája lehetne ez a brüsszeli központnak, vagy talán az Európai Uniónak is, ez azonban Csáky szerint nagy valószínűséggel lehetetlen, a visegrádi országok számára is az első alternatíva ugyanis az EU.
Zala szerint sem politikai integrációs csoportként működnek a V4-ek, hanem csak egy lobbista csoportként. Az együttműködést az utóbbi években leginkább csak a migránskérdésben elfoglalt közös álláspont kapcsán emlegették. A szocialista képviselő úgy véli, Közép-Európa az 1989 után született történelmi összetartozásról szóló nagy elképzelések ellenére nem élt az esélyével a szerepe lehetséges érvényesítésére. Zala szerint az uniós tagországok mindegyike keresi az együttműködési lehetőségeket, de a vonzerőt mindegyik tagország számára az európai integráció jelenti.
Felborul-e az együttműködés a kétsebességű Európa miatt?
Csáky szerint a Visegrádi Együttműködés azonban annál többet jelent, mint a migránskérdésben való összefogás, például az európai jogalkotás és a parlamenti munka terén is nagyon erőteljes. Azt azonban, hogy a kétsebességű Európa a jövőben felbomlasztja-e ezt az együttműködést, jelenleg még nem lehet megjósolni. „Az Európai Unió legnagyobb problémája jelenleg szerintem az, hogy nincsenek pontosan megfogalmazott célok, és nincsenek olyan személyiségek, akik a saját jellembeli tulajdonságaikkal is képesek lennének felemelni a többi európai politikust és talán az Európai Unió polgárait is” – jelentette ki az MKP EP-képviselője.
Csáky szerint, ha komolyan akarjuk értékelni a V4-ek unión belüli helyzetét, nem lehet egyértelműen 2+2 megoszlásról beszélni, inkább 2+1+1-ről. Csehország és Szlovákia valóban közelebb áll egyfajta szorosabb formájú együttműködéshez az EU-n belül, mint Lengyelország és Magyarország, nem lehet azonban megfeledkezni arról, hogy a lengyel és a magyar együttműködést az Oroszországhoz való hozzáállás terheli, miközben az Oroszországgal szembeni viszony kihívást jelent az egész EU számára. A lengyelek álláspontja nagyon egyértelműen oroszellenes, aminek megvannak a történelmi okai, míg Magyarország barátibb álláspontot képvisel a kérdéssel kapcsolatban.
Zala szerint nem lenne jó más, különböző közép-európai geopolitikai jellegű csoportosulásokat kialakítani az Európai Unión belül, sokkal megalapozottabbnak tartaná a visegrádi négyek kibővítését például Ausztriával és Szlovéniával. Véleménye alapján Szlovákia mindkét változatra felkészült, a többsebességű Európára is, de arra is, ha nem alakul ki az európai mag, hanem a teljes Európai Unió szintjén felgyorsul az integráció.
A migránskérdésben eltért a két politikus véleménye
A két EP-képviselő véleménye a migránskérdést illetően megoszlott. Abban mindkét EP-képviselő egyetértett, hogy az Európai Bíróság döntését a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet illetően tiszteletben kell tartani. Csáky szerint az Európai Bíróság ugyanis nem arról döntött, hogy az EU migrációs politikája, illetőleg az Európai Bizottság migrációs javaslatai helyesek-e, avagy sem. Az Európai Bíróság csak egyetlenegy dolgot vizsgált, hogy a döntés az unió jogszabályainak megfelelően történt-e, mást nem is vizsgálhatott volna, mert arra nincs jogköre.
Csáky szerint egyébként a nyugati országok a jólétnek is köszönhetően bizonyos értelemben elveszítették a krízishelyzetek megoldására való képességüket, és a visegrádi országok reakciója a kérdésre inkább tükrözte a kérdés fajsúlyosságát. A képviselő szerint az Európai Parlamentnek be kellett látnia, hogy Málta kivételével egyetlen ország, még Németország sem teljesítette a kvóta által megszabott kötelezettségét.
Zala nézete, hogy a V4-ek a migránskérdésben negatív értelemben mutatták meg az erejüket. Mint mondja, nem állítja, hogy a menekültkvóták a legjobb dolog a világon, de szerinte nem kínáltunk alternatívát ezzel szemben. „Görögországnak és Olaszországnak elementáris joga van az unión belüli szolidaritásra” – mondta, hozzáfűzve, Szlovákiának például 1500-2500 menekültet kellett volna befogadnia több éves horizontban, ami elenyésző számadat. „Én szégyellem magam, hogy így jártunk el, hogy képtelenek voltunk 1500 migráns számára biztosítani az alapvető feltételeket” – jelentette ki Zala, hozzáfűzve, inkább felépítettünk egy egész eszmét arra vonatkozóan, miért nem fogadhatunk be migránsokat. Szerinte a belügyminiszterünk által kitalált flexibilis szolidaritás nem jelent semmilyen szolidaritást, mert egyszerűen azt jelenti: megfizetek azért, hogy ne kelljen szolidárisnak lennem. „Ami még inkább bosszant, az az ideológia, ami ezzel összefüggésben kialakult, amely egyszerűen terroristákat csinált a migránsokból” – mondta Zala, aki szerint ahelyett, hogy segítenénk, olyan képet festünk róluk, mintha nem is lennének emberek.
Csáky szerint azonban nem a menekültekről van szó, akik eleget tesznek a genfi egyezményeknek, azoknak természetesen segítenünk kell, s nemcsak az egyezményekből kifolyólag, hanem azért is, mert humánus emberek vagyunk. A német hivatalok adatai szerint azonban ezek csak 3-4 százalékát teszik ki a migránshullámnak. A többiek a jobb élet reményében jönnek ide, akiket becsaptak az embercsempészek. Csáky szerint Merkel kancellár 2015-ben alapvető hibát követett el, amikor úgymond tömegesen meghívta a migránsokat, aminek az lett az egyik eredménye, hogy Németország három legfőbb állami intézménye azon veszekedett, hogy hány migráns van az országban. „Azzal, hogy a migráns egyenlő a terroristával, én sem értek egyet, de hogy voltak köztük terroristák, azt a titkosszolgálataink állítják” – mondta Csáky, hozzáfűzve, bebizonyosodott, hogy mind a német, mind a francia, mind pedig a brit multikulturális együttélési modell működésképtelen.
