A Káva Kulturális Műhely a Felvidéken először Kassán mutatta be idei évadának egyik kiemelkedő, elsősorban középiskolás fiataloknak szóló, Troll című előadását. A darabot Kovács Dániel Ambrus írta és rendezte.
A Troll című résztvevő színházi előadás Witold Gombrowitz: Yvonne, a burgundi hercegnő című drámájából inspirálódott és a színészek improvizációi alapján íródott. A komplex színházi nevelési előadás (Theatre in Education) színházi nevelési program alapján jött létre. A színház eszközeivel megrendezett jelenetek, jelenetsorok és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések, valamint a sajátos esztétika alapján illeszkedő interaktív munkaformák révén megvalósuló feldolgozás-továbbgondolás dramaturgiailag szerves egységet képez. A kétórás darab egy központi társadalmi és erkölcsi téma köré épül fel. Korunk kamaszainak esetében ez az internet világa és annak hátrányai. A világhálón minden fent van – hangzik el többször a darabban – de sokszor virtuális személyiségek, hamis profilok keverednek nyilvánosan megosztott személyes, sokszor intim adatokkal. „A Káva felkérésére kezdtem komolyan foglalkozni a résztvevő színházával. Korábbi előadásaimban használtam azt az eszközt, hogy valamilyen módon nyilvánvalóvá tegyem, hogy egy színházban vagyunk, ahol vannak színészek és nézők, és ne tegyünk úgy, mintha nem ez lenne a helyzet. Mindig is érdekelt a tudatosabb színházi helyzetben való játszás. Nagyon örültem, amikor az egyik leginkább erre született színházi csapattal tudtam dolgozni, mert nagyon sokat tanultam tőlük. Olyan előadásokat csinálunk, melyekben részvételre buzdítjuk a nézőt, hogy ne pusztán szemlélője legyen az előadásnak, hanem kíváncsiak vagyunk arra, hogy benne hogyan csapódik le, vagy milyen gondolatokat ébreszt az, amit látott. Ez egy sajátos forma, ami nem nevelni akar, hanem inkább kérdéseket próbál feltenni, ilyen-olyan gondolatokat szül, melyeket aztán a résztvevők egymás között ütköztethetnek. Ez egy lehetőség arra, hogy tudatosítsák, az ő véleményük csak egy a sok közül, hogy egy adott, ebben az esetben eljátszott szituációra mennyiféle megoldás van. Kicsit Brechtre utaló forma, sokkal nagyobb részvételt követel a nézőtől, mint a hagyományos színház” – nyilatkozta a Felvidék. ma-nak Kovács Dániel Ambrus, a darab szerzője és rendezője, aki hozzátette, időnként csodálattal, időnként pedig elborzadva figyeli, hogy mennyire más problémákkal kell napjainkban a fiataloknak megküzdeniük. „Bennem a legnagyobb kérdés az volt, miként tud a mai tizen- és huszonévesek generációja az információdömpinggel megküzdeni, azzal, hogy minden elérhető és bizonytalan is egyben. Azt a kérdést feszegetjük, hogy meddig terjedhet a felelősségünk a másikkal való játékban, hogyan tudunk elbújni az anonimitás mögé.”
Egy unatkozó budapesti alfahím és egy külvárosi magányos lány
Egy elkényeztetett, értelmiségi budapesti kreatív szakember (Kornél, akit Gyombolai Gábor alakít) unalmában valakit „jobbra húz” egy internetes társkereső oldalon és poénból találkozik vele, csak mert érdekesnek, viccesnek találja az illetőt. A csaj egy külvárosi, postán dolgozó magányos lány (Hajni, akit Milák Melinda alakít). Kornél munkatársa, Dénes (Sereglei András alakítja) kétkedve és egyre rosszabb lelkiismerettel asszisztál ehhez a furcsa kalandhoz. A viszonyok bonyolultságáról is szól az előadás, hogy ami poénként indul, az átfordulhat valami igaziba, komolyba, ahol pedig egy tisztességből vezérelt dolog van, az egy másfajta csúnya árulássá változik. „Harmincas fiatalemberek, Kornél és Dénes aranyifjak, pénzük, munkájuk van, szórakoznak, úgy élnek a világban, hogy nagyon sok mindent kipróbálhattak és ki is próbáltak. Az igazi érzelmeket nem tapasztalták meg. Kornél a Tinderen keres magának egy lányt. Hajni nagyon más, mint ők, más társadalmi osztályból, kulturális háttérből érkezik és amikor találkoznak, Kornél számára nagyon furcsa módon ez a lány egy picit többet kezd jelenti, mint az átlagos csajok. Azt, hogy szerelmes lesz-e a lányba, vagy sem, a résztvevőkre bízzuk. Ez az ismerkedés első körben arra szerveződik, hogy megszívathassák a lányt. Elhitetik vele, hogy a társkereső oldalon azért választották ki, mert nagyon tetszik nekik, de csak játszanak vele, ez benne a trollkodás” – nyilatkozta portálunknak Gyombolai Gábor, a Káva Kulturális Műhely színész-dráma tanára, aki azt is elmondta, hogy a résztvevő színháza egy olyan műfaj, mint a bábszínház, hogy van egy jelző és egy jelzett, specialitása, hogy vannak benne olyan részek, amikor a résztvevőnek lehetőségük van elmondani a véleményüket, reagálni, adott esetben még be is állni. Az előadás elején van egy felvezetés, amikor szerepen kívül elmondja a két férfi színész, az előadásban az arculattervező iroda munkatársai, a játékszabályokat. Felvezetik a témát, beszélgetnek a fiatalokkal. A darab alatt kétszer szerepből, a végén pedig civilben szólnak a résztvevőkhöz, kis csoportokban beszélgetnek. „Van egy pillanat, amikor megáll a történet és a nézőket kérdezik, mit tegyen a szereplő. A probléma olyan erős és éles, hogy a karakter tanácsot kér, szerepből fordul ki a nézőhöz. Ez nem egy „kukucska színház”, ahol a láthatatlan negyedik falon beleskelődünk valakinek az életébe, hanem egy nyílt meccs. Mindig egy osztálynak játszunk, legfeljebb harmincöt ember az a létszám, amikor még hat az előadás és a színészek elvonulva is meg tudják beszélni a fiatalokkal a helyzeteket és a begyűjtött reakciók alapján fejezik be az előadást. Jót is tehet egy osztályközösségnek, ha jókedvűen, nyíltan nyilatkoznak egymás előtt, néha, ha viszont fagyosabb, konfliktusokkal telibb, akkor nehezebben vállalják fel egymás előtt a véleményüket, de ha valaki bekapcsolódik, abból nagyon szép pillanatok születhetnek. Gyakran az érzékenyebb, háttérbe húzódó emberek látják a legpontosabban a helyzetet, átértékelődnek egymás szemében az osztálytársak” – magyarázta az előadás rendezője.
Ki az igazi troll?
Alapvetően a főszereplő trollkodik, azzal, hogy megjátssza, érdekli a lány. Az előadás alapeleme az, hogy mit lehet megtenni egy másik emberrel. De ki az igazi troll? Kornél, vagy a kollégája, akivel kitalálják a lánnyal folytatott játékot, vagy esetleg Hajni, aki hamar átlát a szitán, rájön, hogy szórakoznak vele, mégis benne marad a helyzetben. A trollt alakító Gyombolai Gábor szerint mindenki és senki. Elmondása szerint az internet egy olyan felület, ahol ugyanúgy van becstelenség, becsületesség, félreértés, trollkodás, mint száz éve, csak ez a hétköznapjainkban az eszközök miatt felnagyítódik és szem elé kerül a védtelenség miatt.
A péntek délelőtti előadáson a kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola egyik osztályközössége vett részt. „Ez az osztály még nem vett részt ilyen előadáson, de szerintem ez egy nagyon jó dolog lesz. Kíváncsi vagyok a reakciójukra. Úgy gondolom, hogy kommunikatívak, van véleményük, kiderül, itt hogyan fognak reagálni. Ismerik egymást, talán ennek köszönhetően nyíltabbak lesznek. Hozzá kell tennem, hogy hiányosan vagyunk itt, meghatározó egyéniségek nélkül. Az internet és a szociális hálók nagyon erősen jelen vannak az életükben és ha nem lenne tiltva a tanítási órán a mobilhasználat, akkor szinte rá lennének cuppanva. Emiatt is vezették be ezt a szabályozást az iskolában, mert nem bírták ki, hogy ne kerüljön elő a telefon” – nyilatkozta portálunknak a fiatalok osztályfőnöke az előadás előtt.
A Káva Kulturális Műhely két előadással érkezett Kassára. Április 28-án a Lady Lear című darab kerül bemutatásra, szintén Kovács Dániel Ambrus rendezésében. Ez már felnőtteknek szól, egy interaktív előadás a korosztály meghatározó problémáiról.
