Egy konföderáció megmenthette volna Magyarországot Trianontól?

A Bukarestben megjelenő újság hétfői számában a politológus a Trianon-évforduló kapcsán írta le véleményét. Bob Dentet, a Magyarország kívülről, belülről című könyv szerzőjét idézi, aki kifogásolja, hogy Trianon kapcsán a magyar reflexiókból az egykori magyarországi nemzetiségek nézőpontja következetesen kimarad.

Erdélyről a megemlékezők jobbára, mint magyar területről beszélnek – írja Bíró Béla, hozzátéve: a nyilvánosság nemigen veszi tekintetbe, hogy Erdély lakosságának kétharmada az 1910-es magyar népszámlálási adatok szerint sem magyar nemzetiségű. „A magyar történelmi emlékezetből szinte teljesen kihulltak a magyar hatalom kisebbségellenes intézkedéseinek, a magyar felsőbbrendűség arroganciájának emlékei” – véli a szerző.

Rámutatott: a románok, a szlovákok, a szerbek az 1848-as forradalom előestéjén és még évtizedeken át a Monarchia, ezen belül Magyarország határain belül gondolják el helyzetük rendezését. Csakhogy nem találnak egyetlen magyar politikust sem, aki hajlamos volna akár csak szóba elegyedni velük, a kiegyezést követő magyar hatalom a kérdést karhatalmi eszközökkel próbálja kezelni – írja a politológus.

„Ha a magyar politikában az idős Kossuth Dunai Konföderációra vonatkozó nézetei lettek volna már az uralkodók, egyáltalán nem bizonyos, hogy a nyugati diplomaták úgy döntöttek volna, ahogyan döntöttek” – írja Bíró Béla, aki szerint a magyar nyilvánosság az összeomlás pillanatáig hallani sem akart semmiféle konföderációról, és a kisebbségektől ugyanúgy megtagadta a közösségi jogokat, mint ahogyan ma megtagadják azokat a határon túli magyaroktól az utódállamok politikai elitjei – olvasható az ÚMSZ-ben.