A Büntető Törvénykönyv újabb módosítása a szélsőségek elleni harc jegyében született meg a kormány kihelyezett komáromi ülésén. Elsősorban a sportrendezvényeken elszaporodott kihágásokat, az intoleráns, mások alapjogait sértő megnyilvánulásokat és erőszakos cselekedeteket büntetnék, de a rasszizmust, a nemzetgyalázást, a népirtás kétségbe vonását is bűncselekménnyé nyilvánítanák, és ez utóbbit nem kizárólag a holocaust esetére korlátoznák. Amennyiben eddig is bűncselekménynek számítottak egyes tettek, az elkövetésükért kiróható büntetés szigorodna. Szélsőséges csoportnak minősülne már három ember, bűntény lenne minden szöveges, grafikus, képi vagy audio-vizuális anyag, nyilatkozat, zászló, jelvény, szimbólum, amely alapjogok elnyomását célul kitűző mozgalmakhoz vagy csoportokhoz köthető. A BTk. tiltaná ideológiájukat és programjaik ismertetését, ugyanúgy, mint a nemzetek, fajok, nemek, etnikai csoportok elleni uszítást. Bűntény lenne a második világháborút követő tengelyhatalmi bírósági döntések megkérdőjelezése is – amennyiben az érintett személyeket az óta bíróságilag nem rehabilitálták. Tiltott szélsőséges anyagnak tekintenének a jövőben minden olyan utánzatot is, amely csak hasonlít az eredetihez – például az egyenruhához, zászlóhoz vagy jelvényhez — , de a nagyközönség összetévesztheti vele. Az egyéni bűncselekményért 3-6 év börtön szabható ki, a csoportosan elkövetettért 4-8 év. Ilyen anyagok terjesztéséért 5-8 év jár. Aki tiltott anyagot tart magánál, két év börtönnel sújtható. Többek közt ebbe az utóbbi kötöttek bele a civil szervezetek, amelyeket kizártak ugyan a törvényelőkészítés során az egyeztetésből, de tegnap az igazságügyi tárca államtitkára, Anna Vitteková tárgyalóasztalhoz ült velük. A konkrét javaslatokat hajlandók figyelembe venni, mondta, de a hatékony fellépés rovására nem módosítanak az előterjesztésen. A Polgár és Demokrácia szervezet vezetője, Šarlota Pufflerová szerint egy dologban történt előrelépés: a BTK. alá vont tiltott anyagok birtoklását árnyalja majd a törvény – amelynek hirtelen elővétele a megromlott magyar-szlovák viszonynak szól a civilek szerint. Senki nem vizsgálta Pufflerová szerint, hogy az eddig hatályos szabályozás mit tett lehetővé, mivelhogy Szlovákiában 2006 óta szinte kizárólag csak heilező gyerekek ellen léptek fel, miközben egyetlen szélsőséges csoportot sem göngyölítettek fel…
Hogy sietségről van szó, az is mutatja, hogy a jogszabály-tervezet a tárcaközi egyeztetés során megfogalmazott kifogások egy részét is figyelmen kívül hagyta. Elgondolkodtató, hogy a legfelsőbb bíróság 5, a legfőbb ügyészség 8 alapvető észrevételére mondott nemet Štefan Harabin minisztériuma. És ez a tény még több aggodalmat ébreszthet a jogszabály minőségével kapcsolatban, mint a civil szféra figyelmen kívül hagyása.
Felvidék Ma, Pátria, ngyr
