Befejeződött a vita a közoktatási törvény módosításáról. Pavol Paška javaslata szerint a magyar iskolák tankönyveiben a földrajzi neveket kétnyelvűen tüntetnék fel, először magyarul, majd államnyelven. Berényi József szerint most a szlovák képviselők kinyilváníthatják, hogy közös hazánknak tekintik-e Szlovákiát.
Mint ismeretes, a Berényi József és Szigeti László által eredetileg benyújtott törvénymódosítás szerint a földrajzi neveket csak a tanítás nyelvén tüntetnék fel, de az MKP képviselői rögtön leszögezték, hajlanak a kompromisszumra. Elfogadható számukra a kétnyelvű megnevezés is, ha nem sérülnek a magyar nyelv szabályai. Ilyen megoldás az is, ha a tanítási nyelven való feltüntetés után zárójelben az állami nyelvű megnevezés is megjelenik a tankönyvekben.
Ezzel összhangban lehet Pavol Paška módosító javaslata, miszerint.
1) A kisebbségek nyelvén használatos földrajzi neveket először a kisebbség nyelvén tüntetik fel, majd zárójelben (vagy törtjel után) államnyelven is – ahogy az a 2002-2006-os időszakban használt tankönvek esetében volt.
2) A térképeken államnyelven tüntetik fel a földrajzi neveket
3) A tankönyvek végén szótár is lesz.
Pavol Paška szerint javaslata egyben kompromisszumnak is tekinthető a közös jövőnk érdekében.
A „másik Paška”, azaz Jaroslav Paška a Szlovák Nemzeti Pártból viszont olyan javaslatot tett, hogy ezt a kérdést ne törvényileg rendezzék.
Berényi József egy rövid történettel – a saját életéből merítve – fejezte be a vitát. Egyik repülőgépes útján az egyik szovák utazótársa megkérdezte, hogy gondot jelent-e neki Szlovákiát a hazájának nevezni. Ő erre azt mondta, hogy neki nem, de a kérdés az, hogy vajon a szlovákok szerint is a hazánk? Berényi József szerint a törvényről való szavazáskor közvetve erre is választ adhatnak a képviselők.
A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szerint a javaslat elfogadhatatlan, mert ellentétes az államnyelvről szóló törvénnyel. „Az MKP javaslata ellentétes az alkotmánnyal”, jelentette ki Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője, s úgy vélekedett, hogy az MKP javaslatát le kellene söpörni az asztalról.
„Az SNS-nek be kellene ismernie, hogy az Apponyi-törvényekért (amelyek a múlt század elején kötelezővé tették a magyar nyelv oktatását a magyarországi iskolákban) akar most bosszút állni a szlovákiai magyar kisebbségen” reagált a bírálatra Gál Gábor, az MKP képviselője. Szerinte a magyarok csak annyit követelnek, hogy tartsák be az alkotmányt, amely garantálja számukra az anyanyelvű oktatást.
Az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője, Martin Fronc azt javasolta, hogy a megnevezések legyenek kétnyelvűek, s a kisebbségi név legyen az első helyen. A legerősebb kormánypárt, a Smer, első olvasásban támogatta az MKP indítványát, de jelezte, hogy a mostani második olvasásban saját javaslatot tesz. Robert Fico kormányfő korábbi nyilatkozata szerint a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek lennének a földrajzi megnevezések.
– Felvidék Ma, on –
