A népnyelv az apostolt „hitetlen” Tamásnak nevezi. E köznyelvi szólásként is használatos megjelölés onnan ered, hogy az evangélium szerint Tamás kételkedett Jézus föltámadásában.
Távol volt, amikor Jézus a halála után megjelent a tanítványoknak, és amikor a szemtanúk beszámoltak neki róla, azt mondta, csak akkor hiszi el a történteket, ha saját szemével és kezével győződik meg felőlük. Jézus 8 (!) nap múlva ismét megjelent a tanítványoknak, s ekkor Tamás is jelen volt. A Mester felszólította, hogy nyúljon ujjaival a sebeibe, s Tamás úgy is tett. Meggyőződvén, hogy valóban keresztre feszített Mesterével áll szemben, visszatért a hite (Jn 20,24–29). Az evangéliumi történetnek egy apokrif párhuzama is van, mely Mária mennybemenetelét meséli el. E csodálatos eseménynél Tamás újfent nem volt jelen, hallván azonban róla, megint „tamáskodott”, és jelet kért. Meg is kapta, a Szűzanya az égből ledobta neki az övét – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban.
Jeles Napok, Felvidék Ma
