(Frissítve) Ma délelőtt Kultúra és közösség alcímmel kezdődött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet szervezésében immár 11-dik alkalommal a Dialógusok konferencia. Az idén a Kazinczy-év kapcsán lett a találkozó helyszíne Sátoraljaújhely városa.
Budai Erzsébet, a szervező intézet igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd felkérte köszöntésre Szamosvölgyi Pétert, a rendező város polgármesterét. A polgármester úr köszöntőjében kiemelte, hogy a Kazinczy-év kapcsán került abba a szerencsés helyzetbe a város, hogy újra megrendezhette ezt az évről-évre mind több látogatót vonzó megbeszélést, mely korunk legfontosabb témájáról és teendőjéről szól – a párbeszédről, a dialógusokról. A Kárpát-medencei magyarságnak mindenképpen jelszava kell, hogy legyen az összetartozás – akár elválasztanak határok, akár már nem. Koncz Ferenc, BAZ megye alelnöke beszédében kiemelte, hogy fontos a kulturális identitás megőrzése és a nemzeti összetartozás. Szerencsés János, kassai főkonzul szerint Szlovákia második legnagyobb városa különleges helyzetben van, a tolerancia és az elszakadás jellemző Kassa légkörére. A köszöntők sorát Duray Miklós, az MKP alelnöke zárta, kiemelve, hogy a kultúra mellett a gazdasági helyzet is befolyásolja a magyarság jövőjét, hiszen gazdasági háttér nélkül nincs művelődés és közművelődés.
{mosimage}
Budai Erzsébet
{mosimage}
Szamösvölgyi Péter
{mosimage}
Koncz Ferenc
{mosimage}
Szerencsés János
{mosimage}
Duray Miklós
A délelőtti előadásokat Dr. Kardos Gábor, az ELTE tanszékvezető tanára kezdte a Kisebbségi jogok a mai európai gyakorlatban című előadásával. Összefoglalójában az európai gyakorlatban használt két alapdokumentum fontosságát emelte ki, ezek az Európa Tanács két dokumentuma: a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája.
{mosimage}
Kardos Gábor
{mosimage}
Szarka László
{mosimage}
Bárdi Nándor
Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Regionális hangsúlyok és feladatok a magyar-magyar együttműködésben címmel tartotta meg előadását. Szarka szerint az autonómia működtetésére gazdaságilag alkalmatlanok vagyunk, a nulladik ponton állunk, tisztázott elméleti háttérrel. Nem a kormányzat kell, hogy fontos legyen a politikai pártoknak, hanem az önkormányzatok szerepe. Értékteremtő közösségként kell dolgoznunk, a határon túl, hogy Magyarországnak is értékeket szolgálhassunk, fontosak a közművelődési intézmények, ezek a biztos bázisai a magyarságnak.
Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézet főmunkatársa az Interneten a kisebbségi közösségek – adatbankok és dokumentációs programok címmel tartott előadást. Előadásában négy internetes adatbank működését mutatta be: a Fórum Intézet, az erdélyi Transindex, a Vajdasági Művelődési Intézet és a Kisebbségkutató Intézet honlapját. Bárdi kiemelte a hírportálok jelentőségét, többek között a Felvidék Ma tevékenységét, hiszen ezek a határon túli magyar elektronikus újságok átfogó képet adnak a Kárpát-medencében élő közösségek életéről, tevékenységéről. Az internet hatása a mai korban azzal, hogy szakmai viták megindításának lehetőségét adja, gátakat old fel, együttműködési lehetőségeket nyújt. Az e-világ hozadéka, hogy virtuális térben jeleníti meg a regionális közösség kulturális örökségét, aktuális folyamatait.
{mosimage}
{mosimage}
A délutáni előadások témaköre a kultúra és közösség témakörét tárgyalták. Jana Kováčová, a Kassa Megyei Önkormányzati Hivatal vezetője Koncepció a hagyományos népi kultúra fejlesztésére – szervezeti változások Kassa megyében címmel többek között arról beszélt, hogy a kassai megyében működő múzeumok általános témaköröket dolgoznak fel, viszont nincs kifejezetten nemzetiséggel vagy nemzetiségekkel foglalkozó intézmény. Ugyanakkor azokban a városokban, ahol nemzeti kisebbségek is élnek, természetesen törekednek rá, hogy magyarul is kiírjanak mindent.
Almási Gábor történelemtanár Kultúra és közösség – kölcsönhatások címmel tartott előadásában az erdélyi Iratos községet mutatta be, a helyben működő kulturális intézményeket.
Török Zsolt, a VÁTI projektmenedzsere Az emberek közötti kapcsolatépítés Európai Uniós forrásai címmel tartott előadást, az elméleti tudnivalókon kívül elmondta, azt is: vannak olyan pályázati célok, ahol nagyobb az igény, viszont kisebb a megítélhető támogatás. A már beérkezett pályázatok alapján, a nemzeti iroda pénzügyileg eltérhet a nemzeti iroda a kiírásától, megemelheti a meghirdetett keretösszeget, de Brüsszelhez kell fordulni.
Felvidék Ma, ncs, rovin
