Václav Klaus szerint Csehországnak kivételt kell kapnia a Lisszaboni Szerződés részét alkotó általános emberi jogok listájának érvényesítésekor, mert ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé válnak a II. világháború után elfogadott Beneš-dekrétumok is. A Lisszaboni Szerződés elfogadása „a jogbiztonság romlásához és a kialakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez” vezet – jelentette ki a cseh államfő pénteki prágai sajtóértekezletén. Leszögezte: olyan megoldásra gondol, mint amilyenben Nagy-Britannia és Lengyelország egyezett meg az Európai Unióval. „A Cseh Köztársaságnak legalább utólagosan ki kell harcolnia egy ilyen engedményt” – húzta alá Klaus. Megjegyezte: meggyőződése, hogy a cseh követelés aránylag rövid időn belül teljesíthető.
Klaus rövid nyilatkozata elején – kérdéseket feltenni nem volt lehetőség – bírálta Fredrik Reinfeldtet, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Svédország kormányfőjét, hogy nyilvánosságra hozta csütörtöki telefonbeszélgetésük tartalmát.
A Lisszaboni Szerződésnek része az általános emberi jogok listája – fejtette ki Klaus –, amelynek alapján a luxemburgi Európai Bíróság elbírálja, hogy a tagországokban létező jogszabályok és eljárások összhangban vannak-e a listával. „Ez lehetővé teszi a cseh bíróságok megkerülését, lehetővé teszi, hogy a II. világháború után kitelepített személyek vagyonjogi követeléseit egyenesen az Európai Bíróságon érvényesítsék. A lista lehetővé teszi a cseh bíróságok már érvényes döntéseinek a felülvizsgálatát is” – mutatott rá Klaus.
A II. világháború után a „csehszlovákiai” németeket és a magyarokat háborús bűnösnek nyilvánították, elkobozták vagyonukat és elvették állampolgárságukat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek „Csehszlovákiából”, míg a magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A felvidéki magyarokat azután Csehországba való kitelepítéssel, kikényszerített magyar-„csehszlovák” lakosságcserével és „re”szlovakizációval próbálta meg felszámolni a korabeli megszálló hatalom.
A probléma a gyakorlatban a mai napig sincs lezárva. Klaus szerint rendkívül fontos kérdésről van szó, amelynek az előző cseh kormány nem szentelt megfelelő figyelmet. Csehországnak ezért utólag kell olyan kivételt kiharcolnia, mint amilyet a britek és a lengyelek kaptak. „A ratifikálás előtt a Cseh Köztársaságnak legalább utólag hasonló kivételt kell kiharcolnia. Ezzel biztosítékot kapunk arra, hogy a Lisszaboni Szerződés nem eredményezheti az úgynevezett Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát” – húzta alá a cseh államfő.
Felvidék Ma, mti
