A kormány tegnap megszavazta, hogy Szlovákia részt vesz az európai pénzügyi mentőcsomag létrehozásában. A döntést követő sajtótájékoztatón azonban Iveta Radičová kormányfő és Ivan Mikloš pénzügyminiszter az egyezmény aláírását az augusztusi parlamenti jóváhagyáshoz kötötte, tehát azt hangsúlyozták: nem engednek az uniós nyomásnak. Ehhez képest tegnap este közleményben tudatta a pénzügyminisztérium, hogy Ivan Mikloš máris aláírta az egyezményt, amely így működésbe is léphet. Hiteles kezdet, mondhatjuk. Élesben a kormányzás, úgy tűnik, egy uniós tagállamban, amely az euróövezetnek is tagja, sokkal korlátozottabb mozgásteret biztosít, mint egy-két hónapja a kormánykerék mai forgatói állították. Ahogy a tudományos akadémia közgazdásza, Peter Stanek fogalmazott nemrég: a hangyának végül csak be kell látni az elefánt mellett, hogy ő csak egy hangya, s abba kell hagynia a kiabálást. A tényen, hogy tegnap egyszerűen hazudott a kormányfő és minisztere, amikor aláírást csak az augusztusi parlamenti döntés utánra ígért, nem változtat, hogy hosszú mesét költöttek a történethez, melyben rég meghozott uniós biztonsági-szigorított feltételek meghozatalához is kötötték Ivan Mikloš kézjegyét. Még eggyel (vagy többel) nőtt a nyilvánvaló hazugságok száma. Ha ez lesz a beígért új politikai kultúra, régen rossz a választópolgárnak, aki a változásra szavazott, és a változás részének tartotta, hogy nem fogják hülyének nézni…
Brüsszel persze – a hazai polgárnak szánt „beetetést” feledve – szívből üdvözölte a gyors és kooperatív döntést. Ám hozzátette: reméli, Szlovákia felülbírálja a görögöknek nyújtandó hitel tegnapi visszautasítását is, s erről tárgyalni akar a pozsonyi vezetéssel, abban bízva, hogy Radičová kormánya belátja, ebben az esetben is együtt kell cselekednie a többiekkel. És ha Brüsszel ezt mondja, nem kell kételkedni, hogy van eszköze, amivel jobb belátásra bírhatja a rikoltozó „hangyát”.
Felvidék Ma, ngyr
