A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Koordinációs Bizottsága július 16-i ülésén foglalkozott a Szülőföld Alap ez évi döntéseivel, illetve a döntések kapcsán megfogalmazott állásfoglalásokkal és kritikai észrevételekkel, és állásfoglalásukat Petőcz Kálmán szóvivő lemondása után a Fórum Intézet juttatta el ma portálunknak.
„A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a szlovákiai magyar intézményrendszer reprezentatív fórumaként egyetért azzal, hogy nyitott, átlátható, minden érdekelt fél bevonásával létrejövő, közmegegyezésen alapuló, mindennemű klientelizmust kizáró, a szlovákiai magyarok szervezeteinek és intézményeinek érdekeit és követelményeit szem előtt tartó, egységes stratégia mentén létrejövő támogatási rendszer alakuljon ki a határon túli támogatások tekintetében Magyarországon. Ennek alappillérei: a kulturális értékek megőrzése, a szlovákiai magyarok életfeltételeinek javítása, a hatékony érdekképviselet, az intézményrendszer fejlesztése és a nemzeti értékeket szem előtt tartó korszerű identitás- és nemzettudat fejlesztése.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala az asszimilációs folyamatok megfékezését, a hatékony érdekérvényesítést és a jogvédelmet tűzte ki célul. Ezeknek a célkitűzéseknek nagymértékben sikerült eleget tennünk Szlovákiában és nemzetközi szinten is.
Meggyőződésünk, hogy ezek összhangban vannak a magyar kormányzat nemzetpolitikai célkitűzéseivel, már csak azért is, mert az asszimilációs folyamatok megállítása Szlovákiában a legfontosabb közös ügyünk, a hatékony érdekképviselet elérése pedig csak stabilan működő, biztos alapokon nyugvó, sokszínű, szakmailag felkészült civil szervezetekkel lehetséges.
Fontosnak tartjuk, hogy a támogatások odaítélésébe elsősorban az érintetteknek legyen döntő szava. A szlovákiai magyar civil szektor, az egész kisebbségi intézményrendszer érett és felkészült arra, hogy az őt érintő kérdésekben maga hozhasson döntéseket. A létéről van szó, amiben (meggyőződésünk szerint) az egész közösség és a közösség politikai vezetői is érdekeltek. A korábbi elővéleményezési rendszerek (legalábbis Szlovákiában) éveken keresztül nyitottan, minden érdekelt fél bevonásával működtek, kellő belső nyilvánosságot alakítottak ki és közmegegyezéses döntéseket hozva tettek javaslatokat a magyarországi támogatások elosztására. Ezt a hagyományt fel kellene eleveníteni.
Hisszük, hogy a klientelizmus, a kabinetpolitika ellen csak az összes intézmény bevonása és a nyilvánosság jelent ellenszert. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kész tárgyalni az új támogatási rendszer formáinak és mechanizmusainak kialakításáról az illetékes magyarországi kormányzati szervekkel.”
Ez olvasható a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Koordinációs Bizottságának állásfoglalásában, amivel a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságának július 15-i nyilatkozatára reagáltak.
Nemzetpolitikai államtitkárság szerint szakmai alapot nélkülöző támogatáspolitikát folytatott az előző kormány. Július 15-én összegezték a Szülőföld Alapnak a határon túli magyar szervezetek első pályázati fordulójának támogatásairól született döntéseket. Az elbírálás során a határon túli költségvetési keretek „elképesztő állapotára” derült fény – tette közzé a nemzetpolitikai államtitkárság az alap honlapján.
Az államtitkárság a tájékoztatóban kiemeli, hogy az előző szocialista kormányzat mulasztásából nem történt meg a Szülőföld Alap kollégiumainak összehívása, így a határon túli magyar közösségek nyári programjai veszélybe kerültek. Az alap szakmai kollégiumai a 2010 tavaszán meghirdetett pályázati felhívások alapján, részletes szakmai vizsgálatot követően bírálták el a pályázatokat.
A közlemény szerint az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az ez évre szóló határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, s „a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve, az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben”.
Az államtitkárság utalt arra is, hogy a határon túli támogatáspolitika területén a jelenlegi kaotikus rendszert meg kell szüntetni. Megnőtt a jelentősége a támogatások szakmailag megalapozott, minél szélesebb körű konszenzuson alapuló elosztásának – olvasható a közleményben. Ennek egyik elemeként említi az államtitkárság a Szülőföld Alap pályázati rendszerének átvilágítását, amelynek célja többek között a támogatáspolitika korábbi átláthatatlanságából fakadó keresztfinanszírozások kiszűrése, és a hatékonyabb, európai uniós normáknak megfelelő pályázati rendszer bevezetése.
Kitértek arra is, hogy „a szocialista kormányzat pazarló költekezései, illetve a világgazdasági válság Magyarországra gyakorolt hatása ellenére sikerült a Szülőföld Alap keretét megőrizni, ezzel is hangsúlyozva a jelenlegi kormányzatnak a határon túli magyarok iránti elkötelezettségét”. A fent említett körülmények ellenére a megmaradt pályázati pénzek több mint felét így is kiosztották – jegyezték meg.
A Szülőföld Alap honlapján közzétett tájékoztató szerint az egyházi, kulturális és médiakollégium romániai pályázóknak 132,5 millió forintot, Szlovákiából pályázóknak 51 millió forintot, szerbiai jelentkezőknek 74,5 millió forintot, Ukrajnából pályázóknak 64,7 millió forintot ítélt oda. Ausztriai pályázóknak 3,1 millió forintot, Horvátországból pályázóknak 6,4 millió, szlovéniai pályázóknak 4,6 millió forintot ítéltek meg.
Az oktatási és szakképzési kollégium romániai pályázóknak első körben 62,4 millió forintot, szlovákiai pályázóknak 22,8 millió forintot, szerbiai jelentkezőknek 34,6 millió forintot, ukrajnai pályázóknak 30,6 millió forintot ítélt meg.
Felvidék Ma
