Megvan a lehetőség az építkezésre a felvidéki magyarság keretein belül, de ennek az építkezésnek valódinak kell lennie – mondta Berényi József, a Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke kedden este Szentendrén, a Rákóczi Szövetség nyári főiskolás táborában. A táborba, amelyet huszonkettedik alkalommal szerveztek meg, minden évben csaknem száz magyarországi, illetve határon túli magyar egyetemista, főiskolás, ifjúsági és diákszervezetek vezetőit, középvezetőit, aktivistáit hívják meg. Az 1989 óta rendezett táborban idén Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Surján László európai parlamenti néppárti képviselő, Sólyom László volt államfő, Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodájának vezetője, Bod Péter Ákos közgazdász, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter tartottak és tartanak előadást, de felszólal Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkára is.
A Magyar Koalíció Pártjának elnöke keddi előadásában hozzátette, úgy véli, a határon túli magyarok közül ma a felvidéki magyarság a leginkább megfélemlített közösség. Az eseményen Sólyom László volt köztársasági elnök is részt vett.A XXII. Nyári Főiskolás Tábor keretében tartott előadáson Berényi József két fontos területet emelt ki az MKP prioritásai közül: Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztését, hogy az emberek ne költözzenek el, és az identitás megőrzését. A párt elnöke a választási eredményekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: az MKP történelmi kudarcot szenvedett, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a mostani kormánykoalíció sokkal jobb, mint az előző volt, és megvan a lehetőség, hogy a felvidéki magyarok újraépítkezhessenek.
A vereséggel kapcsolatban hozzáfűzte: húsz év alatt nagyon sokat változott a felvidéki magyar közgondolkodás, új generációk nőttek fel. Számos oka van az MKP kiesésének, melyekhez hozzátartozik az is, hogy a párt leragadt azoknál a megoldásoknál, kampányfogásoknál, amelyek az 1990-es években még szükségesek voltak, ma már azonban nem működnek. A tanulságokat elemezve hozzáfűzte, az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent a falu megtartó ereje. A magyar közösségek feloldódtak, sokkal nagyobb lett az érintkezés és az egymásra utaltság a többségi nemzettel.
Az MKP elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett: a nagyobb együttműködés igénye nem jelenthet önfeladást. A jelenlegi helyzetet illetően Berényi József azt mondta: csalódottak, és nem tartják elfogadhatónak, hogy nem került a kormányprogramba a kisebbségi törvény kidolgozása, és hogy a kormánykoalíciós tárgyalásokon a kollektív bűnösség elve és a benesi dekrétumok kérdése föl sem merült.
A párt ugyanakkor örömmel fogadta, hogy előkészítették a kisebbségek kultúrájának finanszírozásáról szóló törvényt, de mint az elnök fogalmazott, ennek akkor van értelme, ha ezzel leválasztható lesz a kisebbségi kultúrák finanszírozása a mindenkori állami költségvetésről. Szintén hasznosnak ítélte az MKP a nyelvhasználat módosításának bekerülését a kormányprogramba, de arra figyelmeztetnek: nem szabad belemenni, hogy csak a büntetéseket veszik ki az államnyelvtörvényből.
Szükség van a nemzetközi szervezetek ajánlásának megfelelő kisebbségi nyelvhasználat bővítésére, és „ezekhez ragaszkodniuk kell a kormánykoalíción belül a magyar politikusoknak” – mondta Berényi József.
Az MKP elnöke kitért arra is, hogy a gazdasági fejlesztésekben óriási lehetőségek vannak, hiszen a mezőgazdasági minisztériumhoz került a regionális fejlesztési program, s a pénzek szétosztásakor sok esetben a magyar kormánnyal is egyeztetni kell a határon átnyúló együttműködés keretében. A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatban az MKP elnöke arra mutatott rá, hogy a határon túli magyarok közül ma a felvidéki magyarság a leginkább megfélemlített közösség. „Nagyon kevesen használják a keresztnevüket magyarul azért, mert félnek, hogy hátrányba kerülhetnek” – tette hozzá a politikus. Berényi József azt is elmondta: az elmúlt négy évnek köszönhetően szinte tabutémává váltak az autonómiával kapcsolatos viták.
A diákok kérdéseire válaszolva Berényi József a Most-Híd és az MKP viszonyával kapcsolatban azt mondta: az együttműködésnek személyes akadálya nincs, ugyanakkor ideológiai és intézményes gátak vannak. Mint mondta, egy vegyes pártban, mint amilyen a Híd, sok kihívás és veszély van. Ha egy kisebbség nyit a többség felé, akkor csak a többségen múlik, hogy átveszik-e a hatalmat a pártban. Az elnök kiemelte: magyar szavazatokkal magyar embereket kell a közjogi helyekre juttatni, mert nekik szívügyük a magyarok képviselete.
Az MKP elnöke a párt jövőbeni feladataival kapcsolatban azt mondta: parlamenti ellenzékként véleményezni fogják a kormány munkáját; a helyhatósági választásokon minél több helyen szeretnének önállóan indítani jelölteket, de ahol a nemzetiségi arány ezt megkívánja, hajlandók a kompromisszumra, és támogatják a közös, magyar nemzetiségű jelölteket.
Berényi József hangsúlyozta: 2011-ben sorsfordító népszámlálás lesz Szlovákiában, ezért az MKP azt vallja: összefogva mindent meg kell tenni, hogy a magyarok merjék magukat magyarnak vallani. A párt további terveivel kapcsolatban hozzáfűzte: szeretnének nyitni a fiatalok felé, mert szükség van egyfajta generációváltásra, és nyitni kívánnak a magyarul beszélő romák felé is.
Az MKP korábbi elnökének, Csáky Pálnak a szerepét illetően Berényi József úgy véli: egy elnök felelőssége mindig nagyobb, de nem lehet egy személyre redukálni a választási kudarcot, a felelősség közös. „Csáky Pál továbbra is a párt nagyon fontos tagja és az egyik fő személy, akivel a jövőben is konzultálni fogok” – közölte Berényi József.
MTI, Felvidék Ma
