Február 21-én Kassára, a Thália Színházba látogatott a révkomáromi Teátrum Színház. A kassai Márai Sándor Alapiskola és a kassa-vidéki alapiskolák tanulói ismét egy klasszikus Grimm mesének örülhettek. A Csizmás Kandúrt követően ez volt a gyermekbérlet második előadása – a Jancsi és Juliska. Ezt a történetet a Grimm testvérek tették Európa-szerte ismertté népmesegyűjtésük során. Alig találunk olyan embert, aki még ne hallotta volna a mesét a két kisgyermekről és a mézeskalács házikóról.
A mese reális történetként indul: a nagypapát alakító kiváló Dráfi Mátyást – aki nem véletlenül Jászai-díjas művész – kéri két unokája, hogy meséljen nekik. Természetesen egy nagyapa nem kéreti magát, s máris elindul a mese, melyet Kókai János írt a színpadra.
Henrik, a szegény sorban élő favágó szerepében Tóth László van. Henrik megözvegyül, de egykettőre vigaszra talál egy új, temperamentumos feleségben, Rebekában, akit Dráfi Emese igen élethűen alakít. A mostoha, ahogy a mesében lenni szokott, éhezteti, s folyton dolgoztatja újdonsült gyermekeit. Később rávette férjét, hogy Jancsit és Juliskát vigye ki a sűrű erdőbe, hadd boldoguljanak egyedül. A naiv férj pedig beadta a derekát. A nézőtéren a nebulók kórusban tiltakoztak a szegény favágó meggondolatlan döntése ellen.
A két szülő tehát egy kirándulást színlelve elviszi gyermekeit az erdőbe, majd magukra hagyják őket. A fiatal, tehetséges Králik Mátét, aki Jancsit játszotta, felismerte a kassai publikum a Peti meg a róka mesejátékból. Juliska szerepét is remekül megoldotta a másik színészpalánta, Czirfusz Viktória.
A cselekmény egy párszor visszatér a „reális életbe”, ilyenkor a nagypapa folytatja a mesét. Közben a díszlet kicserélődik, s máris új helyszínen találjuk hőseinket. A gyerekek kalandjaik során új barátokat szereznek. Ilyen például a gerle, akit Jóba István játszott. Új társuk az erdei bolyongás során végig segíti a testvéreket.
Igazi boszorkányt alakított Mák Ildikó, s az ő mézeskalács házában éri el a tetőpontját a történet. A találékony és az egymást segítő gyerekek túljárnak a banya eszén, így helyettük a gonosz vénasszony kerül a kemencébe. Végül boldogan térnek haza a boszorkány kincseivel. Gyűlölt mostohagyermekeit viszontlátva a kegyetlen feleség is megpukkan mérgében.
Dráfi Mátyás kitűnő rendezésében élvezhette a kassai magyar közönség ezt a Grimm-klasszikust. A történet üzenete a testvéri szeretet és összetartás, ami örök időkig egy alapvető emberi érték marad.
Tóth Mónika
Felvidék Ma
