29342

Magyarország az EU-elnökség után, ez év július elsején átvette az Eureka elnökségi feladatait egy évre. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkár sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kutatás-fejlesztés tevékenységbe, melyre  várhatóan 80 milliárd eurót költenek majd, minél jobban be kell vonni a kis- és közepes vállalkozásokat is, mert e cégeknek jelentős szerepük lehet az új munkahelyek megteremtésében.

Az Európai Unió a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyez a kutatás-fejlesztésre a világban zajló, kiélezett versenyképességi és technológiai verseny miatt, az EU a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban várhatóan nyolcvanmilliárd eurót fordít a k+f projektekre – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Az államtitkár elmondta: Az 25 éves szervezet olyan kormányok közötti együttműködés, amely az innovációt, az új tudásra épülő gazdasági növekedést hívatott támogatni.
Az NGM államtitkára közölte: az Eureka az elmúlt 25 év alatt mintegy négyezer projektet támogatott, a fejlesztések együttes értéke hozzávetőleg harmincmilliárd eurót ér el. A magyar uniós elnökség ezért egyik céljának az Európai Unió versenyképességének növelését tűzte ki, ehhez a gazdasági növekedést kell erőteljesebbé tenni, amihez elengedhetetlenül szükség van az innovációra. Európának a nemzetközi szintéren a pozíciói megőrzéséhez, jövőbeni helyzetének javításához szüksége van arra, hogy a mostaninál többet költsön kutatás-fejlesztésre – utalt rá az államtitkár. Kérdésre válaszolva elmondta: a magyar kormány azt tervezi, hogy már a jövő év január elsejétől jelentős adókönnyítésben részesíti a kutatás-fejlesztésre nagyobb összegeket fordító cégeket. Az elképzelés az, hogy az erre fordított összegeket a cégek a fizetendő adóból írhatnák le, eddig a kutatás-fejlesztésre költött pénzeket a társasági adóból vonhatták le a vállalkozások.

Az 1985-ben létrehozott EUREKA program célja Európa versenyképességének erősítése nemzetközi együttműködésben megvalósuló, piacközeli, K+F projektek támogatása és koordinálása révén. Az elnökséget betöltő államnak meghatározó szerepe van az EUREKA stratégiájának, politikájának alakításában, egy éven keresztül ő biztosítja az EUREKA-hálózat képviseletét nemzetközi fórumokon, tárgyalásokon. Az EUREKA projektek döntően vállalati részvétellel valósulnak meg, ezen belül is kiemelt figyelmet kap a kkv-k bevonása. A program egyik prioritása a vállalati és akadémiai szféra együttműködésének ösztönzése, a projektek megvalósításába a vállalatok partnereiként kutatóintézetek, egyetemek is bekapcsolódnak. Az EUREKA együttműködés tagja 27 EU tagország, valamint Horvátország, Izland, Izrael, Monaco, Norvégia, Oroszország, San Marino, Svájc, Szerbia, Törökország és Ukrajna – összesen 39 ország és az Európai Bizottság. Magyarország 1992-ben, a térségből elsőként csatlakozott a programhoz.

A magyar EUREKA elnökség fő prioritása az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása érdekében az Innovációs Unió eszközei, az egységes piacot erősítő intézkedések és a Kisvállakozói Csomag innováció politikai elemeinek (az új finanszírozási formák és a kereslet oldali elemek) erősítése és az ezek közötti összhang megteremtése. A magyar elnökség kiemelten fontosnak tartja a jobb üzleti környezet biztosítását a kkv-k számára.
Jelenleg 16 magyar részvételű EUREKA projekt van folyamatban, amelyek közül 6 magyar vezetésű, magyar vállalatok kezdeményezésén alapuló projekt. Az elmúlt közel 20 év során több mint 70 olyan EUREKA projekt zárult le sikeresen, amelyben magyar vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek vállaltak szerepet. A magyar részvételű EUREKA projektek számos technológiai területen – infokommunikáció, biotechnológia, gyártástechnológia, környezetvédelmi technológiák stb. – mutatnak fel piacon hasznosítható eredményeket. A magyar szervezetek sikeresen kapcsolódtak be az EUREKA klaszter programokba is elsősorban az ICT területén (CELTIC – telekommunikáció; CATRENE – nanoelektronika, EURIPIDES – intelligens rendszerek).

Erdő Sándor, az EUREKA szervezetet irányító, úgynevezett magas szintű munkacsoport elnöke elmondta: az alapításkori 18 tagországgal szemben most 39 állam tagja a nemzetközi szervezetnek és az Európai Bizottság. Kiemelte: a magyar EUREKA elnökség alatt szeretnék felvenni Kanadát új tagországként a szervezetbe.