Egy pártnév választást (változtatást) sok minden szokott befolyásolni. Leginkább a kényszer, hiszen általában az elégedetlenség szüli az ilyen gondolatot. Viszont az elégedetlenséget valami kiváltja, s az nem biztos, hogy az a párt eddigi neve.
Az első felmerülő kérdés tehát rögtön az, hogy mi indokolja jelenleg a Magyar Koalíció Pártjában a névváltoztatást? Egy sikeres márciusi parlamenti választást követően kétlem, hogy ilyen vehemensen napirendre került volna a névcsere az MKP berkekben. Nem biztos, hogy a név az oka a sikertelenségnek! A jelenlegi helyzetben pedig kicsit olyan össznépi játéknak tűnik, és óhatatlanul megszólal az emberben a kisördög, hogy véletlenül nem szolgálja-e más jellegű gondok elkendőzését ez a névválogatósdi. Az alapszervezetekben, járási konferenciákon a tagok, küldöttek ezen vitatkoztak, javasolgattak néha komolyan, máskor komolytalanul, de a téma maga minden esetre érdeklődést váltott ki szinte minden szinten.
Bár az is az igazsághoz tartozik, hogy ha már minden áron nevet akarunk változtatni, akkor ezt most, az alapszabály módosítással egyetemben célszerű elkövetni, hogy a belügyminisztériumban egy kalap alatt intéződjön minden.
Azzal is sokan egyetértenek, hogy új névvel még nem biztos, hogy sikeres lesz a régi párt, ahogy a jó bornak sem kell mindig cégér. Nagyon sok minden más is kell hozzá: lelkesedés mellett szakértelem, elvhűség, becsületesség, realitás és elszántság stb. Egyik kedves barátom mondta a minap, hogy miközben elszántan a járási konferenciánkon az új pártnéven gondolkodtunk, Pozbán megszűnt a magyar alapiskola felső tagozata, Zsitvabesenyőn szinte alig van már gyerek az alsótagozaton, Nagykéren eltűntek a gyerekek a magyar osztályokból, Érsekújvárban pedig csak a bejáró tanulóknak köszönhetően van évfolyamonként két osztály. Erről a járási konferencián nem volt szó…
De visszatérve a párt új elnevezésére, mi mindent kell(ene) figyelembe venni a az újrakeresztelésnél?
1. Ha már nevet cserélünk, az legyen teljesen új név, ne kötődjön az előzőhöz, mert az felemás megoldás, és ilyenekben más területen már volt részünk. Tehát nem jó az érvelés, hogy az idősek megtévesztését elkerülendő legalább a rövidítésben maradjon az MK, úgy mint a logóban, és ehhez keressünk nevet: Magyar Közösség (MK), Magyar Közösség Pártja (MKP). Milyen praktikus, szinte megegyezik az előző névvel! A párt szó akár el is hagyható, mert ez szúrja sokunknak a szemét. Ez utóbbi talán még a kilencvenes években helytálló volt, ma már szerintem, nem.
2. Sajnos, oda kell figyelnünk a szlovák nyelvű változatra is. A konzervatívok szerint ezzel sincs baj, mert Strana maďarskej komunity – Magyar Közösség Pártja (SMK-MKP), és szinte minden marad a régiben. A Maďarská komunita – Magyar Közösség esetében meg a logó marad meg teljes egészében. Mindkét esetben viszont fennáll annak a veszélye, hogy egy szintre, egy szatyorba kerülünk a rómska komunita-val, ami ennek a népcsoportnak a szlovák nyelvben egy elterjedt szakkifejezése, megnevezése. Szinte hallom az általánosítást: rómska a maďarská komunita….
3. Legyen az új elnevezésnek üzenet értéke, mondanivalója! A magyar koalíciónak volt, mert az egy összefogást, egy kínkeserves küzdelem létrejöttét jelentette 1998-ban, amihez Bugárék részéről közel sem volt meg a kellő hajlandóság, de a parlamentbe kerülés feltételeinek Mečiar féle módosítása rákényszerítette őket is. A koalíció helyébe lépni szándékozó közösség szó viszont most csupán egy megállapítást jelent, hogy van egy magyar közösség a Felvidéken. De nem üzenünk vele semmit se. Ezért javasoltam az MKP érsekújvári járási konferenciáján a Magyar Jövő pártelnevezést, vagy el tudom fogadni a Magyar Jövő Pártja elnevezést is, mert ezzel üzenetet küldünk minden irányba – ellenségnek, ellenfélnek, cimborának és felebarátnak, hogy van jövőképünk, és hiszünk benne, hogy a közös felvidéki jövőnk magyar marad, és előre tekintünk, ami a fiatalok számára is vonzó lehet.
Ajánlom a tisztelt kongresszusi küldöttek figyelmébe tehát a MAGYAR JÖVŐT!
Száraz Dénes, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35509,35520″}
