A farsang Vízkeresztkor, január 6-án kezdődik és Hamvazószerdáig tart. Ennek kapcsán beszélgetést hallhattunk Jókai Mária, néprajzkutatóval a Pátria rádióban.
Az év legvidámabb időszakának tartják ezt, mely időszak különböző hosszúságú. Azt szokták mondani, hogy ha a farsang hosszú, akkor a legények válogathatnak, a lányok közül, ha pedig rövid, akkor minden lány elkelhet. Valamikor a lányok fő célja ebben az időszakban az volt, hogy minél előbb férjhez menjenek. Az emberek ilyenkor sokat mulattak, hiszen volt rá idő, ilyenkor tartották a lakodalmakat is. A farsangi időszaknak a mulatozás időszakának praktikus okai is voltak, hiszen a házimunkán kívül nem kellett más munkát csinálniuk, ez volt a mulatozás, ismerkedés időszaka. Tehát az emberek ilyenkor ráértek és szórakozásra használták ki az időt, mert az év többi időszakában dolgozni kellett.
Valamikor több jeles napot tartottak az emberek, melyek nevekhez kötődtek és időjárás jóslásra szolgáltak, mivel figyelték az időjárást is, amelyet aztán napokhoz kötöttek. A farsanggal kapcsolatosan voltak vidékek, ahol kifejezetten a gyerekek járták a házakat, a tanítónak kiegészítőt gyűjtöttek, melyet kántálásnak is neveztek. A szülők tudták, hogy mit kell adniuk és ez egyfajta fizetés kiegészítő volt a szülők részéről. Ez volt a balázsolás.
A tananajozást, a farsang előtti vasárnap kimondottan csak a lányok végezték, amikor is a falun végig vonulva, a gazdágnak bő termést, tehát sok-sok verem tiszta búzát kívántak, daloltak és mondókákat mondtak hozzá. Ez egyfajta termésvarázsló szokás volt.
A sárdozás hasonló volt, de ekkor a fiúk jártak végig a falun, és a lányos házakhoz mentek, ahol megtáncoltatták a lányokat, néha a menyecskéket, és ezért a háziaktól kaptak ételeket, melyeket a farsang farkának nevezett három napos mulatságon fogyasztottak el. A farsangi táncmulatság vasárnap, hétfőn és kedden tartott. A lányok és menyecskék gyönyörű szép főkötőket készítettek erre az alkalomra. A mulatság utolsó napján éjfélkor a legénybíró vagy falubíró végett vetett a mulatságnak, mert kezdődött a 40 napos böjt.
A farsang jellegzetes étele volt a fánk, viszont a farsang előtti csütörtökön, melyet kövér csütörtöknek neveztek, az a szokás járta, hogy 9 koncot kell enni, hogy erősek, egészségesek legyenek. Ilyenkor mindenféle húsból – oldalas, szalonna, kolbász – mindegyik családtagnak kilenc darabot kellett megenni.
Napjainkban ezeket a szokásokat sajnos már csak emlegetjük, mert a mai világban a mulatozási és étkezési szokások már mások. A gyerekek körében is a balázsolás elmaradt, hiszen a kis falvakban az iskolákat már bezárták. A két világháború közt ez még élő szokás volt. A szövetkezetek megalakulása véget vetett a tanajozásnak. Az ezt követő időszakokban már nagyon elhagyták ezeket a szokásokat. A farsang farkat, mulatságokat is másképp szervezik ma már. Már csak egy napos mulatságokat szerveznek szombaton, de inkább már pénteken, hogy hétfőn kipihenve mehessenek munkába. A farsangi mulatozást azért még napjainkban is sok helyen megtartják.
Pátria rádió, Felvidék.ma
