A magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága február 25-én Budapesten ülésézett. Szó volt a a Kárpát Üzleti Régió hálózatáról, a Wekerle-vállalkozói körökről, a kétnyelvű feliratokról.
További irodákkal bővülhet a Kárpát Üzleti Régió a közeljövőben – mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a nemzeti összetartozás bizottsága hétfői budapesti ülésén. Szatmáry Kristóf a Kárpát Üzleti Régióról tartott beszámolójában elmondta: jelenleg kilenc iroda működik, négy Erdélyben, kettő a Vajdaságban, egy Ungváron, és kettő Felvidéken. Előkészítés alatt áll ugyanakkor Eszéken és Lendván is egy-egy iroda megnyitása, ezek a közeljövőben megnyithatják kapuikat – jelezte. Rámutatott: nem közvetlenül a magyar állam tartja fenn az irodákat, hanem vegyes kamarai rendszeren keresztül működtetik őket.
A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár hangsúlyozta: 2010 után szemléletváltás történt, kiemelték a Kárpát-medencét a klasszikus külgazdasági gondolkodásból. A program célja, hogy a magyar gazdaságpolitika legyen ott a határon túl is. Az irodák részt vesznek az ottani közösségek gazdaságpolitikai elképzeléseinek kidolgozásában, foglalkoznak továbbá gazdasági, üzleti fórumok szervezésével. Azt szeretnék, ha egy vállalkozó bemegy egy irodába, Udvarhelytől Dunaszerdahelyig megkapja a számára fontos információkat – fejtette ki.
Radetzky Jenő miniszteri biztos az idei év terveiről szólva kiemelte, hogy létrehozzák a Wekerle-vállalkozói köröket az irodák hatósugarában, ezek céljaként a gazdasági kapcsolattartást jelölte meg. Minél erősebb a gazdasági jelenlét, annál erősebb lesz a nyelvi megjelenés is – jegyezte meg.
Szatmáry Kristóf szólt arról is, hogy a kétnyelvű feliratok kapcsán elég eltérőek a viszonyok a határon túli területeken: Kárpátalján alulról jövő kezdeményezés kevés van, Romániában létezik önkormányzati szervezésű mozgalom, Szerbiában is életre hívtak ilyet, és fel is vették a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Tanács elnökével egyeztetés céljából.
Szlovákiában, Felvidéken – ahol a legtöbb figyelmet kapott ez a kezdeményezés – konzultáltak magyar cégekkel, hogy magyar nyelvű feliratok megjelenjenek. Kérdésként vetődik fel ugyanakkor, hogy nem kontraproduktív-e, ha kormányzati szinten kapcsolódnak be ebbe a folyamatba – jegyezte meg.
Potápi Árpád (Fidesz), a bizottság elnöke jelezte, kezdeményezik, hogy a következő költségvetési törvényben mindenképpen jelenjen meg önálló soron a Wekerle-terv, és a Mikó-terv, és ne különböző fejezeteknél kelljen különböző összegeket keresni.
Csóti György (Fidesz) szerint nem kontraproduktív, ha állami szinten bekapcsolódnak a kétnyelvű feliratok kérdésébe. Semmi eredményt nem hozott a visszafogott, a szomszédaink érzékenységre tekintettel lévő politika – állapította meg. Ezek a cégek, üzletláncok többnyire magyar állami segítséggel „kerülnek ki” az adott piacra, ezért el kell várni tőlük a kétnyelvűséget a feliratokban, és mindennapi beszédben egyaránt – hangsúlyozta.
Szávay István (Jobbik) szintén a kétnyelvűség mellett tört lándzsát, és azt kérdezte, hogyan lehet egy magyarországi céget ösztönözni, hogy magyarlakta területeken fektessenek be, magyar embereknek adjanak munkát és megélhetést, és használják a magyar nyelvű feliratokat.
Kalmár Ferenc (KDNP) arra volt kíváncsi, vannak-e adatok, arról mennyi magyar tulajdonú vállalat van a határon túli területeken.
Szili Katalin (független) alelnök az idén rendelkezésre álló források iránt érdeklődött.
Szatmáry Kristóf válaszában kiemelte: a gazdaságpolitikában megjelenő koncepcióváltás az üzleti világ egy részében nem ment végbe, és nem véletlen sok esetben, hogy a kétnyelvű feliratok hiányoznak. Bízik benne, hogy az új kormányzati hozzáállás „átmegy” a cégvezetők hozzáállásán is. Jelezte: a Kárpát Üzleti Régió önálló költségvetési soron szerepel már idén is, és reményei szerint így lesz a jövőben is. Az irodák működésébe a helyi magyarokat igyekeztek minél inkább bevonni – mondta, és megjegyezte: több 10 ezer magyar alapítású cég van határon túl.
MTI nyomán Felvidék.ma
