Közel két és fél év után ma ismét összeült a szlovák és a magyar parlament külügyi bizottsága Budapesten.
Az ülést követően František Šebej, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke és Balla Mihály, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tartottak közös sajtótájékoztatót. Hangsúlyozták, hogy az együttműködést erősítő témák mellett a legkényesebb kérdésekről is baráti légkörben tudott tárgyalni egymással a két küldöttség.
Šebej, Most-Híd képviselője a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a történelem által hátrahagyott érzelmi traumáról van szó. A dekrétumok jogi hatályukat régen elvesztették ugyan, de a két ország viszonyát még mindig zavarják. „Helyénvalónak látnám, ha kölcsönös gesztus jönne létre. A felek mindazokat a sérelmeket, amelyeket az előző generációk követtek el a másik féllel szemben, lezárnák, bezárulna a történelem ezen ajtaja” – mondta Šebej. Hozzátette: „a gesztust a legfőbb képviselőinktől várnám el”. Úgy véli, kizárt hogy ilyen hosszú időtávlatra visszatekintve megoldják a jogi következményeket.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban emlékeztetett arr, hogy a két ország érintett minisztériumainak jogászai és más szakemberei már elkezdtek dolgozni azon, hogy – mint fogalmazott – „kiutat találjanak a zsákutcából”. Megítélése szerint a két fél között nézőpontbeli különbsége vannak. Szlovákia az állampolgárság meglétét és megszerzését az alapján ítéli meg, hogy kinek van konkrét kapcsolata az adott országgal, például ott dolgozik vagy ott él-e. Úgy vélte, hogy Magyarország inkább az érzelmi kötődés szempontjából ítéli meg az állampolgárság megadását, azaz a magyar gyökerekre, a magyar nyelvtudásra helyezi a hangsúlyt.
Robert Fico azon mai megnyilvánulásaira, mikor a Matica slovenská ünnepségén a kisebbségeket sérelmezte, Šebej nyomatékosította, hogy nem azt a pártot képviseli, amelynek a szlovák parlamentben többsége van.
Fico kirohanásaival kapcsolatban Balla Mihály emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a kisebbségek is államalkotók – az alaptörvény értelmében is. A kettős állampolgársággal kapcsolatban biztató jelnek nevezte, hogy a két külügyminiszter szakértői szinten egyeztet kérdésében. „A párbeszéd folytatásával tovább lehet haladni” – hangsúlyozta. Tajékoztatott arról, hogy a két bizottság újabb találkozóját őszre tervezik. A megbeszélés témái között szerepeltek a két ország közötti határ menti infrastrukturális fejlesztés lehetőségei is. Több olyan témát is érintettek, melyeket Robert Fico és Orbán Viktor miniszterelnökök vitattak meg.
* * *
A legutóbbi, még 2010. szeptemberében megtartott találkozón ugyanis felvetődött például a szlovák államnyelvtörvény kérdése is, melyre vonatkozóan a magyar fél a szankciók törvényből való kivételét szorgalmazta. De ugyanígy téma volt a szlovák állampolgársági törvény is – akkor a szlovák fél arra hivatkozott, hogy a szlovák törvény módosítása épp „folyamatban van”, így külügyi bizottságok együttes ülésén csupán a „törvény filozófiájáról” esett szó. Mint ismeretes, a módosításra azóta sem került sor, viszont a szellemisége-filozófiája azóta is hathatósan érvényesül a gyakorlatban.
A kölcsönös gesztusokon kívül érdemi előrelépés akkor sem történt, később aztán már meg sem rendezték a két bizottság találkozóját. Ebben szerepe volt annak, hogy a szlovák parlament a magyar alaptörvényt pellengérre állító nyilatkozatot fogadott el még 2011. májusában – éppen a szlovák külügyi bizottság javaslatára.
Felvidék.ma, szd, mti
