Városi legendák és legendás városok. A városok egyszerre az állandó változások és az értékmegőrzés különféle módjainak terei: egyszerre képviselik a racionális rendezettség és a kusza legendák világát. Ezt a kettősséget igyekeznek feltárni a júniusi Irodalmi Szemle Város és Emlékezet című tematikus blokkjának szövegei.
A blokkot Kőrösi Zoltán Tavasz című Budapest-prózája nyitja, amely természet és város találkozásának drámáját idézi meg. Gyáni Gábor tanulmánya konkrét, a történelmet megidézni hivatott épületek, terek, jelek és narratívák kapcsán teszi fel a kérdést: amit látunk, valóban a történelem, „vagy a történelem (szándékolt, netán szándéktalan) felidézése csupán?” Václav Kinga tanulmánya (Kulturális kontinuitás és az európai városok) tovább szűkíti a vizsgálódás terét, a városépítészetben keresve a kulturális folytonosság lehetőségét. A soron következő tanulmány (Tóth László: Gyorsfénykép a pozsonyi magyar színjátszás történetéhez) látszólag kevéssé fókuszál a város emlékezetének problematikájára, valójában azonban nagyon is markáns háttérként jelenik meg benne Pozsony város kulturális emlékezete, amely egyedülállóan színes még a felettébb változékony közép-kelet-európai közegben is („…elmondható, hogy Pozsonyban – s ez tágabb összefüggésben is ritka – fél évszázad alatt kétszer is nagyszabású nyelv- és kultúraváltás zajlott le…”).
Benkő Krisztián tanulmánya (A hétmérföldes csizma) már a szélsőséges fikció világába ránt be bennünket: a szerző a huszadik század egyik legjelentősebb városregényét, Italo Calvino A láthatatlan városok című rejtelmes könyvét vizsgálja, Keserű Józseffel és Orhan Pamukkal Isztambulba indulhatunk egy sétára: Keserű a Nobel-díjas török szerző Isztambul című könyvén keresztül én és város nem minden ellentmondás nélküli viszonyát boncolgatja („nincs választásunk: énjeink többszöröződnek, élettörténetünk újabb elmesélésre vár – mi pedig újra es újra akadályok földjévé válunk önmagunk számára”). A blokk Marinov Iván, a közkedvelt urbanlegends.hu portál szerkesztőjének a városi legendák természetét vizsgáló jegyzetével folytatódik, Gyenes Gábor pedig a kortárs filmművészetben megjelenő városábrázolási stratégiákat vázolja fel esszéjében.
A szám szépirodalmi blokkjában Háy János nénije és bácsija egy élhetetlen város forgatagában kóvályog a Kereszteződés című jelenetben, majd Oleg Pavlov a terrortámadásnak kitett Moszkvába kalauzol el bennünket egy megrázó történetben (Robbantás, Gyürky Katalin fordítása). Folytatódnak Varga Imre Reggelnaplói, majd az Ízlések és pofonok című kritikai rovat következik, ezúttal szintén a város témájára hangolva: Nagy Erika az erdélyi Váradi Nagy Pál Urbia című kötetét vizsgálja, Pethő Anita pedig a közelmúltban Talamon Alfonz-díjjal kitüntetett Zimankó és a Város Szíve című Szászi Zoltán-regénnyel foglalkozik. Folytatódik Soóky László sorozata a Komáromi Jókai Színház jubileumi évadjáról: a kritikus ezúttal a Magyar zombi című előadást veszi górcső alá. A képzőművészet sem hiányzik a lapból: a budapesti Ludwig Múzeum nagy sikerű A meztelen férfi című kiállításáról Mayer Kitti közöl kritikát.
A szám illusztrációs anyaga – némileg rendhagyó módon – több fiatal építész (Csémy Krisztián, Funczik Norbert, Kušnier Andrej, Václav Kinga) városépítészeti terveiből áll össze.
A szerkesztőség mindenkit szeretettel vár a lapszámbemutatóra, amelyet június 19-én, szerdán este 18:30-kor tartanak, Václav Kinga Építészet című könyvének bemutatójával összekötve a Pozsonyi Magyar Intézet Café Nappalijában (Védcölöp út/Palisády 54, Pozsony). (szalzo)
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39716,39148,38471,37956,37475″}