Csallóközcsütörtökön a Fehér Kereszt szakrális emlékmű ünnepi felavatására és megszentelésére került sor december 11-én, amelyen részt vett Kövér László is.
Az ünnepségen Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere, az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke köszöntötte Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét, Veress László államtitkárt, az Elnöki Titkárság kabinetvezetőjét, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Czimbalmosné Molnár Évát, Sill Aba Ferenc atyát, nyugalmazott püspöki bírósági helynököt, Csallóközcsütörtök díszpolgárát, a község szülöttét Puss Sándor atyát, jezsuita szerzetest.
Továbbiakban köszöntötte még Masicza Róbertet, a község plébánosát, a Sill család leszármazottjait az anyaországból és Csallóközcsütörtökről, a Szent Jakab Polgári Társulás tagjait és a megjelent vendégeket.
A Szent Jakab Polgári Társulás képviseletében Kállay András mondott ünnepi beszédet:
„Az elmúlt években hagyománnyá vált, hogy rendszeresen összegyűlünk községünkben egy-egy felújított szobor átadásának, megáldásának tiszteletére. A mai nap különleges mivoltát a hagyományon kívül a szobor felújításának a körülményei adják.
Külön kiemelném a szobor állíttatói, Sill Jakab és Füle Zsófia leszármazottait, a családot. Nélkülük ma nem állnánk itt, hiszen a„Fehér Képnek” vagy „Fehér Kereszt”-nek hívott szobor felújítását ők kezdeményezték és támogatták is. Reméljük, hogy a „Fehér Kereszt” 2015. évi felújításának történetét ugyanúgy hosszú időre megőrzi falunk közös emlékezete, mint állításának legendáját.”
Kállay András köszönetet mondott Kövér László házelnök úrnak, a község önkormányzatának, valamint mindenkinek, aki két keze munkájával, adományával vagy bármilyen más módon támogatta és segítette a szobor felújítását.
Őry Péter polgármester köszöntőjében elmondta:
„Azon kivételes és kiemelt figyelemben részesülünk, hogy felavatjuk a „Fehér Keresztet”, mely immár méltó helyén üzeni a világnak: az akarat és az összefogás ereje nagy dolgokra képes.
Egy 1800 lelket számláló település életében leírhatatlan dolog, hogy a segítő kezeknek is köszönhetően sikerült olyat alkotnunk, mely a felületes szemlélő előtt nem is tűnik kiemelt dolognak, nekünk viszont mindenképpen egy újabb siker.
A kereszt áthelyezése és felújítása egy eseménysorozat, mely összeköti a múltat a jelennel és a jövőbe mutat. Összefogással értéket mentettünk, ezzel tisztelegtünk az őseink előtt és utat mutatunk a jövő generációinak is. Büszkén valljuk: nincs ettől szebb és nemesebb cselekedet egy község, közösség életében, ezért külön köszönettel és hálával tartozunk minden segítőnek.”
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke beszédében elmondta:
„Amikor Sill Jakab és felesége, Füle Zsófia 1913-ban felállították ezt a „Fehér Keresztet”, akkor Európa egymással szembefordított nemzetei egymás életterének ostromára készültek. Most, amikor a Sill és a Takács család, valamint Csallóközcsütörtök polgárai helyreállítják a „Fehér Keresztet”, Európában ismét ostromidők járnak, szellemi ostrom alatt állnak az európai alapértékek, a kereszténység és a nemzeti gondolat, politikai ostrom alatt állnak a nemzetállamok, és migrációs ostrom alatt áll maga Európa is, azért, mert a kontinensen kívüli erők ki akarják terjeszteni uralmukat és identitásukat Európára” – jelentette ki a politikus.
„Az európai ember számára a legnagyobb bizonytalanságban is megadatik egy bizonyosság, a kereszt bizonyossága. Az európai civilizáció a keresztény értékrenden nyugszik, a jelképe a kereszt, amellyel hirdeti a szeret megváltó erejét.
Csallóközcsütörtök magyarsága, a Szent István által megteremtett Regnum Marianum, azaz Mária Országának népe ezért állított keresztjének templomot már a XIII. században. Gótikus templomot, a Szent Jakab-templomot, ezért állított először vasból, majd fából keresztet, mert így akarta kifejezni hűségét hitéhez, magyar szülőföldjéhez, nemzetéhez. Ezért a „Fehér Kereszt” nem pusztán egy műemlék, hanem a magyar és európai sorsunk egyik jelképes útjelző köve”- hangsúlyozta Kövér László.
Beszédének záró gondolataiban a Magyar Országgyűlés elnöke az európai jogi normák hiányosságait fejtette ki: „Európából fájóan hiányzik az emberi jogok elméletéből és gyakorlatából a szülőföldhöz való jog. Az a jog, amely szavatolja, hogy erőszakkal senkit nem foszthatnak meg szülőföldjétől, onnan senkit el nem űzhetnek, vagy ha ez mégis megtörténik, akkor az elűzöttnek joga van oda visszatérni. Európa csaknem 40 milliós kisebbségben élő nemzeti közösségeinek, így a külhoni magyar közösségeknek is hiányzik az a jog, amely számonkérhetően biztosítja, hogy senki sem válhat másodrendű emberré a saját szülőföldjén, nyelve és kultúrája miatt senkit nem lehet elidegeníteni szülőföldjétől. Hiányzik az a jog, amely garantálja, hogy a szülőföld lakóinak akaratával ellentétes módon ne lehessen idegen bevándorló tömegekkel elárasztani a szülőföldet. Az európai ember számára hiányzik az európai szülőföldhöz való joguk kimondása és annak érvényesítése.
A Fehér Kereszt hithez, szülőföldhöz, nemzethez való ragaszkodást kifejező helyreállításával bizonyságát adták a Sill és Takács családok, Csallóközcsütörtök polgárai és vezetősége, hogy nemcsak a múltba, de reményeink szerint a jövőbe is látnak.”
A Vám téren elhelyezett szoborot Masicza Róbert, a község plébánosa áldotta meg.
A szerző képriportja az eseményről ITT>> tekinthető meg.
Hideghéthy Andrea, Felvidék.ma
