A többéves pénzügyi keret idén esedékes félidős felülvizsgálata előtti helyezkedés jegyében tett hitet nyolc közép- és kelet-európai tagállam Prágában a kohéziós politika jövője mellett. A területet felügyelő biztos szerint az új programok gyors elrajtolása és eredményessége lenne a leghatásosabb érv egy erős felzárkóztatási politika 2020 utáni fennmaradása mellett.
A 2020 utáni időszakban is jelentőségteljes kohéziós politika fenntartása mellett tört lándzsát a január 25.-26. között Prágában rendezett tanácskozáson nyolc „kohéziós” ország, köztük Szlovákia és Corina Cretu, a regionális politikáért felelős uniós biztos.
A kohéziós politika melletti látványos kiállást mindenekelőtt két körülmény indokolta.
Egyfelől a migrációs válsággal összefüggésben több nettó befizető ország kevéssé félreérthető célzása az új tagállamoknak járó felzárkóztatási források csökkentésének szükségességére. Másfelől a 2014 és 2020 közötti hétéves keretköltségvetés küszöbön álló félidős felülvizsgálata, amire a visegrádi négyek Bulgáriával, Romániával, Horvátországgal és Szlovéniával (V4+4) kiegészülve tanácsosnak tartották már előre pozicionálni magukat.
Az említett ország-csoport a jelenlegi hétéves időszakban a teljes kohéziós politikai keret nagyjából 50 százalékának lehívására jogosult.
A Bizottságot jogszabály kötelezi arra, hogy 2016 végéig előterjessze javaslatait a félidei felülvizsgálatra, ám ahogy legutóbb a Lisszaboni Szerződés körüli kavarások, most a brit referendum jelent komoly bizonytalansági tényezőt a dokumentum időzítésében. Jól értesült források szerint Jean-Claude Juncker csapata az EU-tagságról szóló referendum előtt igyekszik minden olyan kezdeményezést elkerülni, ami felingerelheti a briteket. Márpedig a költségvetési felülvizsgálat éppen ilyen kényes kérdésnek számít.
A korábbi költségvetési tárgyalásoknak rendre a nettó befizetők adták meg az alaphangját, így a mostani prágai összejövetelt úgy is lehet értelmezni, hogy ezúttal a kohéziós országok vették kezükbe a kezdeményezést.
Amiben úgy tűnik, hogy támogató partnerre találtak a regionális politikát felügyelő román biztosban. „Az új programok meggyőző és hiteles startja, a sikeres végrehajtással együtt a leghatásosabb érvünk lehet egy erős kohéziós politika 2020 utáni fenntartása mellett” – szögezte le Prágában mondott beszédében Corina Cretu.
Cretu szerint a kohéziós politikának négy kihívásra kell megtalálnia a választ. Az első a rugalmasság kérdése, vagyis az a képessége, hogy a politika kiszámíthatóságának követelményét össze tudják egyeztetni az olyan új kihívásokra való reagálással, mint amilyen a migrációs válság. A második kihívásnak a regionális politikának az európai gazdasági kormányzás céljaival való összhangba hozását nevezte. Annak érdekében, hogy hozzájáruljon az EU 2020-as gazdasági stratégia céljainak teljesítéséhez és olyan strukturális reformokhoz, mint amilyen az egészségügy vagy az oktatási rendszerek átalakítása.
Cretu harmadikként a kohéziós politika újabb, még számottevőbb egyszerűsítését jelölte meg. Végül a negyedik elvárásként fogalmazta meg a teljesítményt, a terepen minél nagyobb hatás elérését és ennek dokumentálását, illetve ehhez kérte a nyolc ország segítségét.
A nyolc ország alapvetően a már ismert érveket vette elő a kohéziós politika mellett. Rámutattak, hogy a kohéziós politikát nem alamizsnaként hozták létre annak idején, hanem a belső piac működése nyomán kialakult vagy létrejövő különbségek kiegyenlítésére. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a politika a nettó befizetőknek is sok pénzt hoz a konyhára a cégeknek odaítélt megrendelések formájában (Egy korábbi Lengyel tanulmány szerint minden 1 euró uniós támogatásból 80 cent visszakerül a nettó tagállamok vállalkozóihoz).
Végül, ha óvatos formában, de azzal is a folytatás mellett érvelnek, hogy a konvergencia- folyamat még messze nem zárult le, sőt bizonyos esetekben lelassult és vissza is fordult. Jól tudva, hogy az ilyen érvvel csínján kell bánni, hiszen éppen a kohéziós politika hatástalanságára való bizonyítékként szerepelhet a politikát áramvonalasítani kívánó nettó befizetők érvrendszerében.
EuroActiv, SZL, Felvidék.ma
