Többször olvashattunk már arról, hogy a felvidéki magyarság számára oly fontos medvei Duna-hidat lezárják. Most először nyerhetünk csak részletesebb bepillantást abba, hogy a közlekedési minisztérium milyen ráérősen kezeli ezt a témát, annak ellenére, hogy egyrészt már hosszabb ideje rendelkezésre áll az a szakértői jelentés, amely világosan kimondja, hogy a híd a rajta közlekedőkkel együtt vészhelyzetben van, másrészt pedig amiatt, hogy, bár ritkán tudatosítjuk, a felvidéki tömbmagyarság jelentős része számára az építmény a Magyarországgal való fizikai kapcsolattartás egyik legfontosabb láncszeme.
Bár, amíg nem történik tragédia, kevesen gondolnak rá, hogy legnagyobb valószínűséggel éppen szlovákiai magyar károsultjai lennének egy ilyen szerencsétlenségnek.
Részlet a szakértői véleményből.
(A szakértői vélemény magyar fordítása: A feltárt hibásodás olyan horderejű, hogy szükséges annak azonnali eltávolítása, mivel a biztonságot közvetlenül veszélyezteti és kiterjedése növekvő tendenciát mutat. A leromló terület teljes kiterjedése alsó hozzáférésből nem állapítható meg teljesen.)
Az idézett szakvéleményt az egykori közlekedési kutatóintézet munkatársai készítették el a Szlovák Közútkezelő-vállalat kérésére, akiknek már 2015 második felében világos volt, hogy a híd szerkezete oly módon sérült és romlik tovább, hogy az azonnali beavatkozást igényel.
Bár az átlagos utazók számára nem tűnik fel, a medvei hídon levő jelenlegi lassító-rész annyira komoly problémát rejt, hogy ha az emberek tudnák, lehet, hogy meggondolnák a hídon való átkelést is. Arról van szó, hogy egy kb. húsz évvel ezelőtti felújításnál használt vasbeton-elem szétmállott, és szabad szemmel is átláthatóvá vált, s a lyukat egy 2 x 2 méteres vaslap takarja. Hogy ez ne legyen elég, a hídfő zárószerkezete is elhasználódott, valamint a betonrészek üregessé váltak. A szakértők továbbá megállapították, hogy a hídba a legutóbbi felújításkor nem olyan betonelemet építettek be, mint ami a dokumentációban szerepel.
Szétmállott, lyukas vasbeton-elem (fotó: VÚIS Kft.)
A közútkezelő-vállalat közbeszerzést hirdetett a javítás elvégzésére, és a pályázatra érkezett ajánlatokat 2016 elején közzé is tette. Ezt követte volna a pályázat nyertesével egy szerződéskötés, de közbelépett a politika. Választások voltak, és megváltozott a közlekedési minisztérium vezetésének összetétele. Az addigi tisztán Smer-párti vezetés helyett most Sieť-Híd-Smer vezetésű lett a tárca, és gondolom sok más megegyezés fontosabb volt a javítási szerződés megkötésénél, mivel erre az idő múltával sem került sor.
Újabb és újabb cikkek jelentek meg arról, hogy a medvei hidat lezárják, de pontosan senki sem tudta megmondani, hogy mikor. Még a pályázatot meghirdető közútkezelő-vállalat vezetése sem. Ők arról tájékoztatták portálunkat, hogy részükről minden készen áll, viszont a felettes szervük, a Közlekedési Minisztérium még nem adta áldását a megkötendő szerződésre. Azt, hogy mi gátolja a minisztériumot ebben, nem tudták megmondani. Várni kell.
Megkérdeztük a versenypályázaton győztes építőipari-vállalat vezetését, vajon ők meg tudnák-e mondani, hogy mikor kezdik el a munkákat, s a válasz hasonló volt. Ők készen állnak, de még nincs aláírva a szerződés.
Így természetesen megkérdeztük a közlekedési minisztérium vezetésének a hídhoz legközelebb lakó tagját, Érsek Árpád államtitkárt, hogy mikor várható a szerződés jóváhagyása a részükről. A titkár titkársága egy nap türelmet kért a válasszal, s másnap közölték a nagy hírt: A szerződést tegnap aláírtuk, nincs akadálya, hogy elinduljanak az érdemi munkálatok.
Kedden kérdeztünk, csütörtökön válaszoltak, hogy szerdán aláírták.
A gyorsaság felett érzett örömünk teljes lenne, ha nem vizsgálnánk meg, hogy más esetekben mennyi idő telt el egy versenytárgyalás pályázatainak ismertetése és a munka kezdetét jelentő szerződés megkötése között. A medvei hídhoz közel eső, viszont tízszer nagyobb volumenű Újvári járásbeli útépítés pályázatának eredményét márciusban hirdették ki, és áprilisban már szerződtek is a legjobb ajánlatot benyújtóval.
Nem hisszük, hogy a közlekedési minisztérium azért hagyta volna jóvá a szerződést, mert a Felvidék.ma érdeklődött. (Sőt, írásunk megjelenésének napján már egyeztetett is a nagyszombati rendőrség az elterelő táblák-kihelyezéséről). Azt viszont furcsálljuk, hogy erre ilyen sokat kellett várni. Különleges, hátráltató tényezőkről, egyik érintett fél sem tájékoztatott bennünket. Így nem marad más lehetőségünk, mint azt feltételezni, hogy a közlekedés biztonsága éppen a közlekedési minisztériumnak nem fontos. Hogy főképp magyar emberek biztonságáról van szó, azt meg csak akkor lenne ildomos számonkérni, ha a kormányban kisebbségi, magyar képviselet is lenne.
Olyan nem nagy szavas, hétköznapi.
Mit kell tudni a medvei Duna-hídról?
Az építmény mint magyar belföldi átkelő épült 1939-ben. A forgalomnak 1942-ben adták át. A Duna fő medrének két partját köti össze, immár a szlovákiai Medve és a magyarországi Vámosszabadi között, mintegy 361 méter hosszúságban. A Duna medrének középvonala képezi a két ország közti államhatárt. A hidat legutóbb 1994-ben újították fel.
1939-ben magyar belföldi hídként kezdték az építését (fotó: VÚIS Kft.)
Fotó: VÚIS Kft. és a szerző
