A lakhatás megfizethetősége az elmúlt húsz évben érdemben nem javult, jelenleg pedig inkább romló tendencia figyelhető meg – hívta fel a figyelmet a héten újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen a Tatra banka elemzője, Juraj Valachy. Meglátása szerint a probléma egyik fő oka az új lakások építésének stagnálása.
Valachy rámutatott: jelenleg egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához átlagosan 11,7 éves fizetésre van szükség. Ez az érték az elmúlt két évtizedben jellemzően tíz év körül mozgott, a legmagasabb szintet a 2007-es és a 2022-es válság idején érte el, míg a legalacsonyabb értéket 2014-ben jegyezték.
„A lakhatás megfizethetősége idővel nem romlik drasztikusan, de nem is javul, és európai összevetésben továbbra is a rosszabb helyzetű országok közé tartozunk”
– fogalmazott az elemző.
Aggasztónak nevezte, hogy Szlovákiában kevés új lakás épül, és az építési engedélyek száma sem utal érdemi fordulatra. 2024-ben százezer lakosra vetítve 256 lakásépítési engedélyt adtak ki, miközben a hasonló háztartásmérettel rendelkező Lengyelországban ez a szám 784 volt.
Az elemző egy gyakori tévhitet is cáfolt: „nem igaz, hogy a saját tulajdonú lakhatás egyenlő a jelzáloghitellel”.
A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis a lakosság 66 százaléka saját ingatlanban él anélkül, hogy jelzáloghitelt törlesztene. A fiatalok körében ugyan a hitelfelvétel a leggyakoribb lakásszerzési forma, de jelentős arányban jelen vannak a saját forrásból történő vásárlások és az ajándékozás is.
A 26–30 éves korosztályban például az ingatlanhoz jutók 52 százaléka vesz fel jelzáloghitelt, 26 százalék saját megtakarításból vásárol, 20 százalék ajándékba kapja az ingatlant, míg a fennmaradó rész öröklés útján jut hozzá. Regionális különbségek ugyanakkor jelentősek: a Pozsonyi kerületben ebben a korcsoportban már a fiatalok 80 százaléka hitelből finanszírozza lakásvásárlását.
