Zelei Miklós A kettézárt falu című könyvének harmadik, javított, bővített kiadását mutatták be tegnap este Komáromban. A könyvet a Szövetség a Közös Célokért társulás szervezésében, a Csemadok Komáromi Alapszervezete közreműködésével a szerző, Zelei Miklós, Tóth István egykori beregszászi főkonzul, Heltai Csaba, a könyv tervezője, valamint Horváth Bence, a Kortárs Kiadó képviseletében a könyv szerkesztője mutatták be. A könyvből a nagyszelmenci származású Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója olvasott fel részleteket.
A regény először 2000-ben jelent meg az Ister Kiadó gondozásában, majd a nagy sikerre való tekintettel rövidesen változatlan formában újranyomták. Az azóta eltelt idő eseményei azonban arra késztették a könyv íróját, hogy kibővítse könyvét – így idén, a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra már a Kortárs Kiadó gondozásában jelent meg a regény, amelyből Vidnyánszky Attila rendezésében színdarab is készült Zoltán újratemetve címmel, amelyet első alkalommal 2013-ban láthatott a közönség Zsámbékon. Azóta számos helyszínen nagy sikerrel mutatták be Kárpát-medence-szerte – fogalmazott a komáromi könyvbemutatón Tóth István. Hangsúlyozta, Zelei Miklós könyvével egy olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amivel előtte senki sem foglalkozott. A volt beregszászi főkonzul hozzátette: a határkérdés problematikája ebben a térségben máig aktuális. Bár a szögesdrót lehullott, a schengeni határ továbbra is két világra osztja a magyarok lakta ikerfalut. A kötetből idézve: „a sör már jobb, de még ihatatlan”.
Két időzóna egy faluban
Zelei Miklós író 1994-ben kezdett foglalkozni Nagyszelmenc és Kisszelmenc történetével. Gyűjteni kezdte az ott élők elbeszéléseit, mely alapján kirajzolódott a szelmenci történet: nemcsak az ezredforduló, de az egész huszadik századi története. A könyvből egy-egy elbeszélést Tóth Tibor színművész előadásában hallhatott a közönség a komáromi könyvbemutatón. Így ismerhették meg azt a komikus helyzetet, amikor a határral természetellenesen kettéválasztott ikerfaluban két időzóna van. Amikor Kisszelmencen, ahol Kijev szerint megy hivatalosan az idő, este nyolc van, addig a közép-európai óra szerint járó Nagyszelmencen még csak hét. A 2005-ös határnyitás után aki este nyolcig akart Szlovákiában maradni, annak már hétkor el kellett indulnia haza. Az időeltérés miatt a napi tizenkét óra hosszat nyitva tartó határ csupán napi tíz órában átjárható. A legmagyarabb szlovák-ukrán átkelőn – melyet egy félbevágott székelykapu jelez – a mai napig csak reggeltől estig, és kizárólag gyalogosok és kerékpárosok kelhetnek át. A vasfüggöny helyett ma már a schengeni határ választja szét az ikerfalut, hiszen az ukrán oldalon élőknek továbbra is vízumot kell váltani a belépéshez.
A legmagyarabb ukrán-szlovák határ
Heltai Csaba, a könyv tervezője, jelenleg a National Geographic Magyarország művészeti vezetője volt a szelmenci történet dokumentátora, aki fényképeken örökítette meg a történelmi eseményeket. A beszélgetés során kiemelte, igyekeztek a fontosabb eseményeknél jelen lenni, ami sokszor nem is volt olyan egyszerű feladat. Heltai Csaba jelen volt a 2005. december 23-án történt határnyitáskor is és dokumentálta azt. Igazán izgalmasnak tartja a könyv Szelmenci álmoskönyv című fejezetét, amelyben lépésről-lépésre végig lehet követni a határnyitásig zajló eseményeket. Egyedüli fotósként örökíthette meg a határon lévő drótkerítés lebontását is Heltai. A települést hatvan évig elválasztó szögesdrót felszámolásáról Tóth István így fogalmazott: „Szép pillanat volt, amikor két ukrán kiskatona csípőfogóval a magyar nemzet virtuális összeillesztésén fáradozott” – utalva arra, hogy a szlovák és ukrán állam határában többségében máig magyar nemzetiségűek élnek.
A harmadik, bővített kiadásról
A kiadó képviseletében Horváth Bence elmondta, 2013-ban kereste meg Zelei Miklós a Kortárs Kiadót a bővített kiadás ötletével. „Mindig kecsegtető egy sikerkönyv újbóli kiadása, ám ez a könyv szakmailag is kihívás volt számunkra, hiszen az előző kiadásnak terjedelmében gyakorlatilag a kétszerese” – fogalmazott Horváth Bence, aki elmondta, 2005-től felgyorsultak az események az ikerfalu történetében. Ennek dokumentációja többféle módon szerepel a harmadik, bővített kiadásban. A kötet első része tartalmazza azokat az interjú-részleteket, amelyeket Zelei Miklós sok éves terepmunkájával tárt fel. A megszólalók szövegeiből sokkal messzebbre gyűrűzik a történet: vannak olyan részek, amelyek a Trianon utáni időszakot mesélik el, a második világháborút, illetve az azt követő eseményekkel foglalkozó írások, valamint a határ meghúzásáról szóló elbeszélések az egész huszadik századot felölelik. Horváth Bence szerint igazán izgalmasak a hétköznapi életből merített kordokumentumok, amelyek minden elemzésnél jobban elmondják, hogy mi történt Szelmencen az elmúlt száz évben.
A kötet továbbá tartalmazza az emberi jogi kezdeményezések dokumentumait a határátkelő megnyitásáért a két Szelmenc országhatárán, ahol 2004-ben uniós, 2008-ban schengeni határ lett, pontosan a sztálini vasfüggöny helyén. Ugyancsak a kötet anyagát képezi a Washingtonban, az USA emberi jogi frakciójában tartott Meghallgatás Szelmenc ügyében jegyzőkönyve. Tartalmaz még helyszíni beszámolókat, tanulmányokat arról, hogy a határnyitás milyen változásokat hozott a szelmenciek életében. „Nagyon sok új anyaggal is bővült a kötet, de mindent nem tudtunk beletenni. Ezért egy hónapon belül elérhető lesz a könyv negyedik, tovább bővített elektronikus kiadása” – tette hozzá Horváth Bence a könyv komáromi bemutatóján.
Zelei Miklós A kettézárt falu című regénye megvásárolható Komáromban a Madách-könyvesboltban, a hamarosan elérhető e-könyvvel kapcsolatban pedig a Kortárs Kiadó honlapján találnak bővebb információkat.
