Főleg a nyári hónapokban keresik fel sokan, egyénileg vagy csoportosan Szklabonyán a nagy palóc, Mikszáth Kálmán emlékházát, amely az utóbbi negyven év alatt sok változáson ment keresztül.
A múlt század hatvanas éveiben a helyi földműves-szövetkezet konyhájaként szolgált az épület, melynek utcai homlokzatán sokáig csak magyar nyelvű emléktábla hirdette, hogy az író itt töltötte gyermek- és ifjúkorát (1852-1872). Csak zárójelben jegyzem meg, a szülőházát 1968-ban engedély nélkül lebontották, s a 90-es évek közepétől emléktábla jelzi helyét a katolikus templom közelében.
Később az épületben a helyi posta kapott helyet, majd annak átköltöztetése után alig látogatott nyugdíjasklubot létesítettek benne. Nagy eseménynek számított, hogy 1978-ban a helyi nemzeti bizottság felújította és három helyiségben emlékkiállítást rendezett itt be. Az 1978. június 24-én ünnepélyes keretek között felavatott emlékházban a falu jeles szülöttének nagyobb dicsőségére kizárólag szlovák nyelven íródott a tárlók szövege.
Annak idején, ha jól emlékszem, a Csemadok Nagykürtösi Járási Bizottsága kezdeményezte a járási nemzeti bizottság kulturális szakosztályán az emlékház feliratainak kétnyelvűsítését, amire a szakosztály vezetője, a magyarul is jól beszélő Ján Streška adott engedélyt.
A 80-as évek végén a nyári szünidők alatt Urbán Aladár, az ipolyvarbói alapiskola pedagógusa díjmentesen vállalta a létesítményben az idegenvezetést. A rendszerváltást követően a kékkői Honismereti Múzeum, majd már mint Báb-és Játékmúzeum hatáskörébe tartozott a Mikszáth Emlékház üzemeltetése.
Később a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumához került, s ezt követően az emlékházon nagyszabású felújítási munkálatok folytak,majd 2006. január 21-én nyitották meg a nagyközönség számára. Sajnos, eredeti tárgyak nem maradtak fenn, de az író életéről, műveiről egy nagyon szép és gazdag kiállítás színvonalas tárlatvezetéssel párosulva fogadja a többségében magyarországi látogatókat.
Szlovákgyarmat felől érkezve a faluba jobbra, Nagykürtös felől balra kell letérni a főútról, és mindkét helyen szlovák nyelvű, alig észrevehető tábla (Muzeum K. Mikszátha Sklabiná) jelzi a szépen rendben tartott emlékházat. Adódik a kérdés, mi az akadálya, hogy nagyobb méretű és kétnyelvű reklámtábla hívja fel az arra járók figyelmét a Mikszáth Emlékház megtekintésére?
Mikszáth ugyanis a mostani jelentéktelen táblánál jóval többet érdemelne! Azt már csak úgy mellékesen teszem hozzá, elképzelhető, hogy egy szembetűnőbb tábla láttán a szülőföld magyarjai közül is többen útba ejtenék a nagy palóc szellemi hagyatékát gondosan bemutató emlékhelyet.
