Időnként mindenkinek kihagy a memóriája. Teljesen természetes dolog elfelejteni ritkán látott emberek nevét. Azonban az idősödésnek nem természetes velejárója a gyakran látott, hozzánk közel álló emberek nevének elfelejtése, illetve a mindennapi használati tárgyak megnevezésére való képtelenség.
Az Alzheimer-kór, a felejtés betegsége progresszív (folyamatosan előrehaladó), degeneratív (jól látható ok nélküli) agybetegség. Kezdete lehet fokozatos, néha viszont valamilyen lelki traumához köthető (ami természetesen nem oka a betegségnek, csak az átmeneti, pszichés egyensúlyzavar feltűnővé teszi az addig rejtett tüneteket).
Noha a memóriazavar korai és minden esetben megfigyelhető jellegzetesség, a tünetek nem pusztán feledékenységből állnak. Az idő előrehaladtával (évek alatt) visszafordíthatatlan szellemi károsodás következik be, ami tönkreteszi a beteg tanulási képességét, szóbeli kifejezőkészségét, illetve képzelőerejét is, képtelenné teszi a napi rutintevékenységek elvégzésére, de megváltoztatja a magatartását, személyiségét is.
Korábban a tudósok úgy vélték, azért több a nő az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedők között, mert a nők tovább élnek. Most viszont más okokat is feltártak. Az Alzheimer Szövetség Los Angeles-i nemzetközi konferenciáján közzétett eredmények szerint az agyi kapcsolatok és a betegségkockázattal összefüggő, nemekre jellemző gének különbözőségei állnak a háttérben.
A legtöbb embernél 65 éves kor után alakul ki a betegség, holott ez normálisan nem jár együtt az öregedéssel. Az Alzheimer-kór a fiatalabb embereket is elérheti. A Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának kutatói több száz férfi és nő agyáról készült szkennelt képeken vizsgálták a tau-fehérje jelenlétét. Az Alzheimer egyik jellegzetes tünete ugyanis a tau-fehérjecsomók és az amiloid plakkok kialakulása az agyban. Ezek a mérgező, gubancos csomók megölik az agysejteket, ami memóriavesztéshez vezet.
A kutatók különbséget találtak abban, ahogy a nemek szerint a tau-fehérjék elterjednek az agy régióiban. A tanulmány szerint úgy tűnik, a nők agyának bizonyos régiói között, amelyekben ezek a tau-fehérjecsomók kialakulnak, jobb a kapcsolat. Emiatt a kapcsolat miatt a nőknél valószínűleg nagyobb a kockázata, hogy a tau gyorsabban elterjedjen az agyban, és ez serkentse a kognitív hanyatlást. A Miami Egyetem egy másik tanulmánya arra talált bizonyítékot, hogy nőkre és férfiakra jellemző gének kapcsolatba hozhatók az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatával. Ennek alapján a nőknél és a férfiaknál külön kockázati profilt lehet felállítani.
Brian Kunkle, a kutatás vezetője szerint „a genetika hozzájárulhat a betegség kockázati és progressziós különbségeihez“ a két nem között. Az azonban nem világos egyelőre, hogy ez a megállapítás mennyire használható fel a nők és férfiak betegségkockázatának meghatározásában.
„Még nem tudjuk, miért kapcsolódnak bizonyos gének az Alzheimer-kórhoz az egyik nemnél, és miért nem a másiknál, de ha kiderül, az választ adhat arra, hogy miért él több nő demenciával, mint férfi“ – hangsúlyozta Jana Voight, a brit Alzheimer Kutatóintézet kutatásvezetője.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
