A Külügyi Műhely online folyóirat a magyarországi tudományos folyóiratok piacának legújabb szereplője. A kezdeményezés hajtómotorja az a 8 egyetemről származó 21 doktoranduszhallgató, doktorjelölt és fiatal szakértő volt, akik a tanulmányaik és a munkájuk mellett szerepet vállaltak a szerkesztőbizottság létrehozásában.
A folyóirat kialakításánál fontos szempont volt a lehető legszigorúbb tudományos elvárások maradéktalan teljesítése, amelyekről bővebben a Külügyi Műhely Alapítvány honlapján olvashatunk.
Az első szám 2019 utolsó negyedévében jelent meg, benne 11 doktoranduszhallgató írásával. Mivel a Külügyi Műhely a külügyi kutatások interdiszciplináris fóruma, ennélfogva a tanulmányok témája is igen szerteágazó. Az európai országok iránt érdeklődők számára több írás is szolgálhat érdekességekkel, újdonságokkal.
A V4-es tagországokkal célzottan két szerző foglalkozott. Sőreg Krisztina és Máté Anna elemzése ezen országok gazdasági fejlődési ívét járja körül,
amely írások a teljesség igénye nélkül olyan témákat dolgoznak fel, mint az országok fejlődési íve, államadósság, munkanélküliség, emberi fejlettségi mutató és egyebek.
Szalánczi-Orbán Virág Magyarország és az Európai Unió közlekedési hálózatát veszi górcső alá, amely téma természetesen szintén nem mehetett el a V4-es országok és az Új Selyemút megemlítése mellett.
Baranyi Emese Zsuzsanna írása az Európai Unión kívülre kalauzolja az olvasót, mégpedig Albániába. A szerző jól követhető áttekintést ad az országról és az ottani muszlim közösség kialakulásáról.
A tanulmány második része az iszlám házassági jog intézményét mutatja be, amely kifejezetten hasznos lehet olyan további európai országok tanulmányozásánál, ahol jelentős muszlim kisebbség él.
Természetesen a tanulmányok sora ezzel nem ér véget, az olvasó olyan további témákban is elmerülhet, mint a Római Statútum, a diszkrimináció tilalma Európában, a dél-koreai soft power (hallyu) valamint a német-namíbiai kapcsolatok gyökerei. Pálfi László a Német Délnyugat-Afrika névre hallgató egykori gyarmaton zajlott háborúkat mutatja be, amelyek napjainkig meghatározzák a két ország viszonyát. 2015-ben egy namíbiai küldöttség kártérítési igényt fogalmazott meg Berlinben, amely ügy egészen az ENSZ-ig eljutott.
A Külügyi Műhely egy évben két alkalommal jelenik meg, ehhez kéziratokat április 10-ig és szeptember 10-ig fogadunk. A kézirat elkészítéséről bővebben lásd a Külügyi Műhely Alapítvány honlapját.
Ajánljuk figyelmébe Facebook-oldalunkat, ahol heti rendszerességgel tesszük közzé Külügyi félperc sorozatunkat, valamint további érdekességeket és információkat!
(A szerző a Külügyi Műhely főszerkesztője)
