Szeptember 16-án a dél-komáromi Monostori erőd Dunai-bástyájában tartották meg a Rába – Duna – Vág Európai Területi Társulás (RDV ETT) szervezésében a 3. Duna-konferenciát.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával megvalósuló konferencián többek között előadások hangzottak el a határ menti együttműködésről, fejlesztési stratégiáról, a határ menti települések kulturális és örökségi értékeinek hasznosításáról, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakezeléssel kapcsolatos együttműködésről, valamint a határon átnyúló együttműködési projektekről, mint a Szigetköz-Csallóköz természeti park kialakítása.
Németh Zoltán, a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás soros elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, az esemény legfőbb célja, hogy
„azokat a dolgokat keressük, ami a Duna két oldalán összekapcsol bennünket, nem pedig ami szétválaszt.”
Felidézte: a koronavírus-járvány is megmutatta, mennyire nyilvánvalóan kapcsolódik egymással össze a Duna-menti határ két oldala, a gazdasági és a társadalmi kapcsolatok terén is.
Hangsúlyozta, az RDV ETT célja, hogy a térségben élők boldogulását segítsék, keressék a gazdasági, turisztikai kapcsolatokat, a közösségek kapcsolódási pontjait úgy az egészségügyben, mint a közigazgatásban, és az élet minden egyéb területén – átadva azokat a jó gyakorlatokat, amelyek már kialakultak. A hat megye által létrehozott társulás (Pozsony, Nagyszombat és Nyitra megye mellett Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Pest megye vesz részt) lefedi a teljes nyugati határszakaszt – fogalmazott.
Pető Péter és Tuba Lajos előadása a határon átnyúló Duna menti natúrpark kialakításának céljáról a Szigetköz – Csallóköz területén (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Németh Zoltán szerint az RDV ETT a koordinációs feladatok ellátása mellett információkat biztosít a térségben élő embereknek, gazdasági társaságoknak. Mindezek mellett az RDV ETT kiemelt feladata a Kisprojekt Alap (KPA) működtetésének irányítása.
Aláhúzta: a KPA rendkívül fontos feladatot lát el. „Kisebb programokat, fejlesztéseket, beruházásokat támogat civil szervezetek és települések, valamint vállalkozások esetében. Azokat a programokat támogatja leginkább, amelyek a regionális, vagy ágazati programok számára méretükből adódóan láthatatlanok, ugyanakkor az emberi és a társadalmi kapcsolatok szempontjából viszont rendkívül fontosak“ – emelte ki az RDV ETT soros elnöke.
Németh Zoltán kérdésünkre kifejtette: az elnökség rotációban változik Nagyszombat megye, Komárom-Esztergom megye és Győr-Moson-Sopron megye között.
Elmondta, a területi társulás erőit összpontosítva sokkal nagyobb erőt tud képviselni, akár a teljes szlovák-magyar határszakaszon.
„Ilyen szempontból a térségben élőknek a lobbi ereje sokkal jelentősebb lesz. A megkezdett munkát folytatva továbbra is a társadalmi, gazdasági kapcsolatok erősítésén dolgozunk“.
Popovics György, majd Jozef Viskupič elnökök után kétéves soros elnökségét a nyáron megkezdő Németh Zoltán portálunknak úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniós programok elindulásánál a KPA működtetését célozták meg azzal a szándékkal, hogy minél nagyobb területen teremtsenek összefogást. „Így sikerült a három alapító megye mellé felvenni Pozsony megyét, Nyitra megyét, majd Pest megye is csatlakozott. Nagyon fontosak az emberi, személyes kapcsolatok a döntéshozók között“ – mutatott rá.
Kádár Bálint, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója a „DANUrB” projektet mutatta be előadásában (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A KPA monitoring bizottságában a szlovák és a magyar oldalt képviselő egy-egy minisztériumi képviselő mellett a hat megye küldöttei közösen hoznak döntést, amely során a KPA projektek támogatásának sorsa dől el – magyarázta. „Abban, hogy ezek milyen pályázatok legyenek, milyen információk alapján, milyen felkészültséggel pályáznak a pályázók, nagy szerepe van az RDV ETT-nek, hiszen magának a pályázat lebonyolításának a megszervezésével is az RDV foglalkozik, valamint a szakmai értékelések alapján hozott döntésben is a térségi politikai szereplők vesznek részt“ – fogalmazott.
A projekt jelentőségére rámutatva kifejtette: az együttműködés és a személyes kapcsolatok által a teljes szlovák-magyar határszakaszon jobban tudják képviselni a térségi igényeket a szlovák-magyar együttműködési program keretén belül jelentékenyebb a lobbi erő, ennek köszönhetően a forrásfelhasználás is jelentős.
Németh Zoltán rámutatott arra is, hogyan lehet a térségi vállalkozásokat és a tudást összekapcsolni ennek a projektnek köszönhetően. „Létezik egy konkrét projekt, ami az élelmiszeripari ágazatban teremt együttműködést. Ebben Pozsony megye, Nagyszombat megye és a győri Széchenyi Egyetem Mosonmagyaróvári Kara működik együtt. Ennek lényege, hogy mind a szakemberek munkája, tudása, mind pedig az eszközök közösen használhatók“ – vélekedett. Erről bővebben ITT írtunk.
Mint mondta, a Kisprojekt Alapon keresztül 20 és 50 ezer euró közötti támogatás igényelhető, civil szervezetek, egyesületek, önkormányzatok számára, de részben vállalkozások is lehetnek benne érintettek. Az alapot az RDV ETT működteti. „Vasi Emma igazgató asszony felel azért, hogy a pályázatok megfeleljenek az EU legszigorúbb előírásainak is. Nálunk történik a pályázatok kiírása, az adatlapok elkészítése, a pályázatok formai ellenőrzése, szakmai értékelése, ők tartják nyilván a forrásokat, figyelnek a finanszírozásra, ellenőrzik a programok végrehajtását“ – számolt be a részletekről.
A 3. Duna-konferencia közönsége (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Németh Zoltán szerint a KPA európai szinten is egyedülálló kezdeményezés, követendő jó példa. „Ez egy igazán itthoni fejlesztés, a szlovák-magyar határ menti régióban találták ki, de már más országok is gondolkodnak a bevezetésén a közös határszakaszokon“ – vélekedett. A soros elnök szerint lenne rá igény a magyar-osztrák határon is, két település között, hiszen nem túl bonyolult, formai és tartalmi követelményekkel kevésbé terhelt pályázati rendszerről van szó, mely rendkívül hasznos, és nagyon sok embert elér.
Németh Zoltán a további, magyar-szlovák határ menti gazdasági fejlesztésekről szólva elmondta, olyan lépéseket terveznek, amelybe a Felvidéket is be tudják vonni.
„Januártól nyílik meg az új Európai Uniós alap, amelyet a járványhelyzetre reagálva a gazdaság újjáépítési alapjaként fogadtak el nemrég Brüsszelben. A felosztási rendszerét még nem ismerjük, de mi már úgy készülünk, hogy a fejlesztésekbe Felvidéket is bekapcsoljuk“
– nyilatkozta. A Győr-Dunaszerdahely közötti gyorsforgalmi út terve szerepel benne, valamint a turisztikai együttműködés további elmélyítése – tudtuk meg.
