Térdre borultak a magyarok a Kossuth téren

Erdő Péter bíboros a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hetedik napján, szeptember 11-én, szombaton szentmisét mutatott be Budapesten, a Kossuth téren, a Parlament előtt. Majd a hívek eucharisztikus, gyertyás körmenettel érkeztek a Hősök terére, ahol a bíboros áldásával zárult a szertartás.

A gyönyörű napsütéses időben megtelt a Kossuth tér a hívekkel, zarándokokkal, akik a Kárpát-medencéből, illetve a világ számos országából érkeztek, hogy részesei lehessenek ennek a különleges lelki töltekezést adó szabadtéri szentmisének és a körmenetnek.

A tanulságtételekkel tűzdelt kulturális műsorral, a nemzet főterén, már 14 órától várták a helyszínre érkezőket, akik a Kossuth teret körülvevő utcák mindegyikét megtöltötték. A gazdag programot a tökéletes hangosítás és több óriáskivető által tették még személyesebbé és élményszerűvé. Az érdeklődés felülmúlt minden várakozást.

S az Isten gazdag áldásának elnyerését kérő ezrek türelemmel és nagylelkűséggel várták a szertartás kezdetét.

Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

A magyar szentmise különlegességéhez hozzájárultak a helyszínen egyszerre jelen lévő magyar ereklyék, – a Szent Korona és Szent István jobbja – melyek a magyar nemzet egységét szimbolizálták ezen az alkalmon.

Mint elhangzott, az ezeréves magyarság jelképei összekötik a nemzetet, a krisztusi szeretet által a keresztény egységben, mind a Kárpát-medencében, mind a szórványban és a világ országaiban.

Erdő Péter homíliájában kiemelte: Mai világunknak égetően szüksége van az egységes kereszténység tanúságtételére. Az egyes népeknek is szüksége van a Szűzanya pártfogására.

Fotó: Hideghéthy /Felvidék.ma

Szent István nem ajándékként ajánlotta fel az országot, hanem oltalmat és védelmet kért a fiatal kereszténységnek, az alig beilleszkedett magyarságnak, melynek megmaradását veszély fenyegette.

A Szűzanya elfogadta a felajánlást és oltalma alatt a magyarság és a kereszténység évszázadok óta együtt járja, minden nehézségen át a hit útját. Akkor is, amikor emberileg már nem látszott semmilyen remény. Nem feledve, hogy Krisztus feltámadása a remény forrása. A bíboros feltette a kérdést: Hogyan tudjuk ezt a reménységet megjeleníteni, átélni?

A szentek mutatják meg, hogyan tudjuk mai életünkben Krisztus példáját szeretettel, áldozatot hozva követni. Az elmúlt évek során a Ferenc pápa által megáldott Missziós kereszt szimbolizálta, hírnökként hirdette a hit tanulságtételét. Ihletet meríthetünk, konkrét cselekedeteket hajthatunk végre, a rászorulók részére. Majd Erdő Péter a gyertyás körmenetre irányította a hallgatóság figyelmét:

Azért indulunk útnak, hogy elmondjuk a városnak, a világnak Krisztus jelenlétét és áldását kérjük – zárta szavait a bíboros.

Az áldozást követő könyörgés után a Kossuth téren felhangzott a Himnusz. A nemzeti imádságot a szentségkitétel követte és a körmeneti ének felcsendülésével megindult a sokaság a Hősök terére. Az énekek sorában egy-egy elmélkedés irányította a figyelmet Jézusra, aki az Eucharisztia szerint az öröm, a jóság, a békesség, a türelem, a remény, a hit, a hűség, a szeretet és az irgalom forrása.

A körmenet este kilenc óra körül érkezett a Hősök terére, ahol a hívek szentségi áldásban részesültek. A szertartás lélekemelő pillanata volt, amikor az éjszakai sötétségben több tízezer ember ajkán felhangzott a Boldogasszony Anyánk záróének. A fáklyák fényében mondták el fohászukat mindazokért a keresztény értékekért, amelyek meghatározták az elmúlt több mint ezer évben a nemzetünket:

„Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk! Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról!“

Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

(Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)