Napok óta téma a szlovák nyelv idegen nyelvként való oktatása a nemzetiségi iskolákban. A módosítás révén a közoktatási törvénybe bekerült a nemzetiségi iskola fogalma és az is, hogy iskoláinkban a szlovák nyelvet az idegen nyelv módszertana szerint lehet/kell oktatni. Természetesen komoly előrelépésnek tekinthető, hogy törvénybe került a nemzetiségi iskola fogalma, de közoktatásunk egyik legégetőbb problémája, a kislétszámú iskolák helyzete még így is megoldásra vár.
Bonyolultabb kérdés a szlovák nyelv módszertanának törvénybe iktatása. A tanítás módszereinek megválasztása ugyanis a pedagógusi autonómia elidegeníthetetlen része volt, ezért „egyetlen módszer“ törvénybe iktatása akár az autonómia korlátozását is jelentheti!
A tanítási módszer megválasztása elsősorban a tananyag függvénye. Attól függ, hogy a tananyag középpontjában milyen jellegű ismeretek állnak. Az előrelépésnek ezért elengedhetetlen feltétele a jelenleg érvényes tananyag újragondolása. A minimális tantárgyi standardok konkrét és mérhető újrafogalmazása.
Úgy gondoljuk, hogy a tantárgyak tantervei helyett célszerűbb lenne megfogalmazni a kimeneti elvárásokat. Azt a teljesítményminimumot, amelyet minden tanulónak kötelezően el kell sajátítania az egyes tanulmányi szakaszok végéig.
A végzettség tehát nem tananyag tartalmakat, hanem megszerzett készségeket jelentene. Személyre szabott oktatással persze az is elérhető, hogy ideális esetben a minimális követelményeket minden tanuló teljesíti, de ezen felül a tanulók saját maguk dönthetik el, hogy milyen további ismeretek és készségek megszerzését tartják még fontosnak.
Az országos felmérések természetesen a minimális követelmények teljesítését mérnék.
Ez komoly felelősséget és kihívást jelent a szakemberek számára azért is, mert előrevetíti iskoláink végzőseinek tudásszintjét és az ország várható versenyképességét is.
Kiindulási alapnak tekinthető az a nyolc kulcskompetencia, amit az EU 2000-ben a lisszaboni konferencián fogalmazott meg : anyanyelvi kommunikáció, idegennyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák, az információs és kommunikációs eszközökkel való bánni tudás, a tanulás tanulása, szociális kompetenciák, vállalkozói szellem és kulturális kompetencia.
Albert Sándor/Felvidék.ma
