Az elmúlt hetekben fejeződött be az impozáns ipolysági városháza északi homlokzatának felújítása. Ezekkel a munkálatokkal az épület főhomlokzatának hosszan tartó rekonstrukciója zárult le. Ám a munkálatok még tartanak, jelenleg az épület előtti járda macskakövekkel való lefedésén dolgoznak.
A bő másfél évszázada átadott egykori vármegyeháza az elmúlt időszakban számos felújítási fázison esett át. „Az épület homlokzatának felújítása a 2010-es évek elején kezdődött el, a következő években a főhomlokzat déli szárnya újult meg. Idén sikerült az északi szárny homlokzatát is felújítanunk” – tájékoztatta a Felvidék.má-t Štefan Gregor, Ipolyság polgármestere.
A városháza északi szárnya is megújult (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint hozzátette, 2008 táján restaurátorok helyrehozták a főhomlokzat tetőtéri díszítőelemeit. A szobrok mellett ekkor újult meg Hont vármegye címere is. Az előző években, évtizedekben végzett munkálatok különféle pályázatok, állami támogatások felhasználásával valósultak meg.
Ez a nagy történelmi jelentőségű épület megérdemli a teljes körű felújítást – jegyezte meg a város vezetője.
Az elmúlt években is többször pályáztak a minisztériumoknál. Azonban a kulturális tárca pályázatain nem voltak sikeresek. Végül a főhomlokzat harmadik szakaszának felújítását saját költségvetésből finanszírozták.
A felújítás előző szakaszaiban kicserélték az épület szinte összes nyílászáróját. Mivel az 1857-ben átadott épület műemlékvédelem alatt áll, s a város központi tere szintén védett övezet, így a felújítási munkálatok csupán a műemlékvédelmi hivatal szigorú feltételei mellett valósulhatnak meg.
Folyik a járda felújítása (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A nyár folyamán kezdték el a munkálatokat. Amellett, hogy a homlokzat új színt kapott, megújultak az oszlopok díszei, illetve az épületszárny egyéb díszítőelemei. Az épület szigetelését is elvégezték. A munkálatoknak köszönhetően most már az épület teljes homlokzata megújult. A 280 négyzetméternyi északi homlokzat felújítása közel 71 ezer euróba került. Mindezt a városháza önerőből fedezte.
A munkálatok azonban folytatódnak. Jelenleg az épület előtti járda felújítását végzik. Mint a polgármester hangsúlyozta: nem csupán a járda szépül meg, hanem a csapadék elvezetését is megoldják, a földfelszín alatti elvezetéssel. A földmunkák jelenleg is tartanak. Ezt követően macskakövekkel fedik le a járófelületet, ezzel is emelve az épület patináját. Várhatóan az év végén befejeződik a felújítás. A közel 750 négyzetméternyi terület megszépülése több mint 80 ezer eurót emészt fel.
Az elmúlt években az épületkomplexum külső megszépülése mellett a belső terekben is végeztek felújítási munkálatokat.
Részben megújultak a városi hivatal folyosói, a színházteremben végeztek fejlesztéseket, az ehhez tartozó öltöző ma már megfelel a 21. századi követelményeknek. Az előző évben az emeletre vezető, márványlapokból álló lépcsők stabilizálása, valamint a férfi és a női illemhelyek modernizálása is megvalósult.
A déli és a főhomlokzatot már korábban felújították (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Tennivaló továbbra is akad bőven. Jelenleg is tervezik az épület energiatakarékossá tételét. Ezt szintén pályázati forrásból szeretnék megoldani.
Az épület a Fő tér dísze
Ipolyság a 19. század elején lett Hont vármegye székhelye, miután Kemencén leégett az akkori vármegyeháza. A kétszintes vármegyeháza 1827 és 1857 között copf-klasszicista stílusban épült, az Esterházyak udvari építésze, Ehmann tervei alapján.
A megye rendjei 1822. december 9-én tartott közgyűlésükön elhatározták egy új megyeháza felépítését Ipolyságon. Először az Ipoly bal partján lévő jelenlegi Homok városrészben kezdődtek meg a munkálatok. Majtényi László alispánsága alatt döntöttek a jelenlegi helyszín mellett. A mai főtéren a megye megvásárolt néhány jobbágytelket és megkezdték a megyeház építését.
Várhatóan az év végéig befejezik a munkálatokat (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az épület központi része a ma színházteremként használt nagyteremmel 1846-ra készült el.
Itt tartották a megyei gyűléseket. Az 1848/1849-es események kissé megakasztották az építkezés folyamatát. Végül 1857-ben készült el a teljes komplexum. Az átadáson Ferenc József császár is jelen volt.
Az épület a vármegye adminisztratív központja mellett a helyi közélet és kulturális élet jeles eseményeinek is helyt adott. Ide került az 1902-ben megalapított Honti Múzeum. 1910-ben a vármegyeháza udvara adott otthont annak a híres kanászversenynek, ahol Bartók Béla is megfordult fonográfjával. A vármegye főlevéltárosaként Szokolyi Alajosnak, az első újkori olimpia bronzérmes atlétájának munkahelye is volt.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
