Április végén, a 32. testületi ülésről beszámolva írtuk meg, hogy úgy tűnik, Komáromban aránytalan nagy súllyal nehezedik a hátrányos helyzetű, jellemzően a roma közösséghez tartozó gyermekek oktatása a Munka Utcai Alapiskolára. A számok ismeretében kiderült azonban, hogy egyelőre nagyon kis különbséggel „vezet” a Munka utcai oktatási intézmény a hátrányos helyzetű tanulók arányát tekintve, mondhatni inkább arányosan oszlik meg a számuk a magyar tannyelvű önkormányzati fenntartású alapiskolák között, enyhe növekedéssel azonban a nulladik évfolyam felszámolásával továbbra is számolnak a Munka utcában.
Az iskola igazgatója, Károlyi Szikonya Judit néhány szülő kíséretében volt jelen a legutóbbi képviselő-testületi ülésen, amelyen – a nyilvánosság erejét használva – a hátrányos helyzetű tanulók arányosabb elosztását kérte a képviselőktől a város iskolái között.
Akkor abban egyeztek meg, hogy az érintett iskolák vezetőit, szakembereket, szülőket, hivatali dolgozókat összehívva megpróbálnak megoldást keresni a problémára, és amennyiben születik javaslat, azt a testület elé viszik.
Végül május 19-re hívták össze a Munka utcai iskolába azt a találkozót, melyen többek között jelen voltak a helyi magyar alapiskolák igazgatói (beleértve az egyházi fenntartású Marianumot is), illetve néhány képviselő, a tanügyi hivatal, a polgármester, az Oktatási és Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ szakemberei, az oktatásügyi minisztériumból Weszelovszky Gábor és néhány szülő is.
Javaslatok a Munka Utcai Alapiskola részéről
Károlyi Szikonya Judit bevezetőjében elmondta, tudja, hogy országos problémáról van szó, és a legtöbb iskolát érinti, de kiemelte, a Munka utcán az „arányuk és a minőségük a nehézség” – erre szeretne a városban működő iskolák részéről szolidáris megoldást. Kijelentette, a város az anyagiak terén igazságos, ám a terhek arányos elosztása tekintetében már kevésbé. Öt pontban vázolta a szerinte szükséges intézkedéseket. Véleménye szerint amíg ki nem telepítették Harcsás településrészre a hátrányos helyzetű lakosokat, addig a város oktatási intézményei között arányosan oszlott el az ezekből a családokból jövő gyerekek létszáma.
Viszont a jelenleg hatályos rendelet értelmében Harcsás, mint körzet a Munka utcához tartozik, így értelemszerűen hozzájuk kerül ebből a városrészből szinte az összes gyermek.
Az igazgató ezért azt kérte, vizsgálják felül a lakossági nyilvántartást, mivel sok esetben más a gyermekek tartózkodási helye, mint a hivatalos lakcíme. Kérte, ellenőrizzék, aktualizálják ezeket.
Kérte azt is, hogy a hivatal frissítse az iskolaérett gyerekek adatbázisát, hogy az iskolák időben tudhassák, mennyi szociálisan hátrányos helyzetű gyerekkel kell számolniuk. Nehezményezte azt is, hogy hiába kötelező már az óvodáskorú gyermekek iskola előtti utolsó egy évében az óvodalátogatás, jellemző, hogy nagyon kevés gyerek látogatja rendszeresen az óvodát, így nem tudják fejleszteni őket kellőképpen. Szerinte ezt is ellenőrizni kéne. Kérte a jelenlévő szakembereket is, az iskolaérettségi vizsgálatokat időben végezzék el, még a beiratkozások előtt. Illetve kérte, az alapiskolák helyzetének feltérképezését, mely során kiderülhet, melyik intézményt mennyire sújtja ez a probléma.
Egyformán viselik a terheket az önkormányzati fenntartású iskolák
Majer Péter, az Eötvös Utcai Alapiskola igazgatója hozzászólásában arra mutatott rá, hogy ez a teher egyformán oszlik meg az önkormányzati iskolák között, hiszen nemcsak Harcsáson élnek hátrányos helyzetű családok. Kétkedve fogadta, hogy a Munka utcai iskolában nagyobb számban lennének jelen, hozzátéve, amíg nem ismertek a konkrét számok, addig felesleges erről vitát nyitni. Mint mondta, ők is folyamatosan kezelik ezt a problémát, ha kell feljelentést tesznek, de gyakori, hogy a rendőrséget is kihívja az iskolába. Véleménye szerint kiváló felzárkóztatási programok léteznek, ők rendszeresen pályáznak ezekre a lehetőségekre, így több pedagógiai asszisztenst tudnak alkalmazni, akik a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását segítik sikerrel. Szerinte az a megoldás, hogy az állami pályázatokból több pénzforrást kell bevonni ezeknek a gyermekeknek a fejlesztésére.
Mátyás Katalin, a Jókai Mór Alapiskola igazgatója is úgy vélte, minden iskola kiveszi a részét ebből a problémából, így az övék is.
Megjegyezte, hosszú évek óta dolgoznak együtt az óvodákkal, szociális terepmunkásokkal és a szülőkkel. Úgy fogalmazott, együtt élnek ezzel a helyzettel és ezekkel a családokkal.
Elmondta, volt olyan évfolyamuk, amikor 50 százalék fölé emelkedett a hátrányos helyzetű gyerekek létszáma az osztályokban. „Ezekkel a gyerekekkel foglalkozni kell” – mutatott a probléma egyik lehetséges megoldására. Ő is úgy vélte, sokat segítenek a minisztérium által meghirdetett EU-s programok, ezért igyekeznek kihasználni minden lehetőséget a gyerekek fejlesztésére, felzárkóztatására. Aláhúzta, nekik sokat segített a helyzet kezelésében, hogy 12 éve bevezették az egész napos iskolai foglalkoztatást. Ennek köszönhetően azok a gyerekek is tanulnak, felkészülnek másnapra, akik otthon ezt nem tudnák megtenni.
Az egyházi fenntartású iskola is kiveszi a részét a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek oktatásából
Bár a Marianum Egyházi Iskolaközpont nem városi fenntartású intézmény, mégis meghívást kapott a találkozóra Madarász Róbert igazgató, mivel több képviselő is úgy vélte, ha a támogatások tekintetében azonos elbírálás alá esnek a városi iskolákkal, akkor a terhek szétosztásából is azonos mértékben vegyék ki a részüket. Az egyházi fenntartású intézmény igazgatója szerint viszont teljesen más jogi háttérrel működik az iskolaközpont, ezért nem lehet még összehasonlítani sem a többi alapiskolával. Nem tartoznak az iskolakörzetekhez, és az iskolát jellemzően vallásos családok választják, illetve szociális, vagy egyéb szempontból sérült családok, fogalmazott. Megjegyezte, sem bőrszín, sem nemzetiség alapján nem vezetnek statisztikát.
Kiemelte viszont, több, a legkülönfélébb tanulási zavarokkal küzdő gyermek látogatja az intézményt, a többi iskolánál nagyobb mértékben jár hozzájuk Asperger-szindrómás, autista, hallássérült gyermek.
Emellett szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei is járnak hozzájuk, őket szülői szociális hálóval védik, biztosítják számukra az étkezést, kollégiumot szülői összefogásból.
Összeszámolták: nincs „gócpont”
Bajkai János, a városi hivatal oktatásügyi főosztályának vezetője hozzászólásában elmondta, a hivatal szociális terepmunkásaival közösen összegezték a városi alapiskolákba járó hátrányos helyzetű gyerekek létszámát. Ebből kiderült, hogy a Munka utcára jár a legtöbb ilyen gyermek, szám szerint az 506 diákból 97 (ez 19,1%). Az Eötvös utcai Alapiskola 509 fős diáklétszámából 74 a hátrányos helyzetű diákok száma (14,5%), míg a Jókai Mór Alapiskola 421 diákjából 71 gyermek hátrányos helyzetű tanuló (16,9%). Ezek a számok láthatóan meglepték a jelenlévőket, egyúttal meg is nyugtatta őket, hogy arányaiban valóban nincs nagy különbség a három iskola között, mondhatni, a nagy nyilvánosságot kapott vélelmezett aránytalan teherviselés nem volt megalapozott.
Keszegh Béla polgármester szerint a számok bizonyítják, hogy nincs „gócpont” a Munka utcán, sőt, hozzátette mind az Eötvös, mind a Jókai Mór iskolákba több szegény családból, anyagi szükséghelyzetben lévő családok gyermekei járnak, de kiemelte azt is, hogy míg a többi iskolába jár autista gyermek, addig a Munka utcára egy sem.
Aláhúzta, a körzetesítés megváltoztatása nem hoz eredményt, hiszen szabad iskolaválasztás van, a szülők lakcímtől függetlenül oda íratják be a gyermeküket, ahová csak szeretnék. Itt jegyezte meg, hogy egyáltalán nem életszerű, hogy ahol több gyermek van, ott majd a testvéreket más-más oktatási intézménybe íratják. Reagálva Károlyi Szikonya Judit másik felvetésére, azt is elmondta, a hivatal senkit sem kötelezhet a lakcíme átírására.
A roma közösséghez tartozó gyermekek integrálására jó programok vannak
A polgármester véleménye szerint felesleges volt az iskola „címkézése”, de még azt is hozzátette, hogy míg a többi iskola egyre több pedagógiai asszisztenst alkalmaz, addig a Munka utca az adminisztrációs nehézségek miatt nem élt ezekkel a lehetőségekkel. Keszegh szerint szakmai síkon kell a jövőben ezzel a témával foglalkozni, és törekedni kell ezen gyerekek integrálására, mert a probléma nem fog magától megoldódni. Elmondta, két fia is ebbe az intézménybe jár, és most sem választana nekik más iskolát.
Hozzátette még, a roma közösséghez tartozó gyermekek száma a jövőben is növekedni fog, együtt kell élni ezzel a jelenséggel, és fel kell őket zárkóztatni. Úgy vélte, erre kiváló eszköz lehet a minisztérium által meghirdetett programok, amelyek kifejezetten erre a célra kerülnek kiírásra.
A pszichológiai tanácsadó igazgatója hozzászólásában megerősítette ezeknek a programoknak a hasznosságát, illetve tapasztalatból mondta, hogy az egész napos iskolák is segítik ezen gyerekek felzárkóztatását. Mint mondta, az egész járásból hozzájuk fordulnak a gyerekek, évi mintegy 3000 kliensük van, ezért a vizsgálatokra gyakran sokat kell várni, ám az igazgatónő felvetésére reagálva úgy fogalmazott, a törvényi háttérből adódóan hivatalosan nem is vizsgálhatják a gyermekek iskolaérettségét április előtt.
Weszelovszky Gábor, az oktatásügyi minisztérium munkatársa rövid hozzászólásában úgy reagált, az általa most megismert számok nem adnak aggodalomra okot, sokkal jobb arányok ezek, mint néhány környező település iskoláiban.
Kérte, használják ki az állami támogatásokat, amelyek kifejezetten a roma közösséghez tartozó gyermekek integrálására érhetők el és ez szolgálja a gyermekek és a közösség érdekeit is.
A körzetesítésről egyértelműen úgy nyilatkozott, annak megváltoztatásával semmi sem oldódik meg, felesleges terhet ró az önkormányzatra, hiszen szabad iskolaválasztás van.
Az új tanévtől felszámolják a nulladik évfolyamot, ami az utóbbi években csak a Munka utcában működött Komáromban
A több órás megbeszélés végén a Munka utca részéről elhangzott, ha ismerték volna a hivatal által most közölt adatokat, illetve válaszoltak volna az elmúlt években benyújtott kérvényeikre, nem jutottak volna idáig. Károlyi Szikonya Judit elmondta, ők továbbra is érzékelik a hátrányos helyzetű gyermekek arányának növekedését, és mivel évek óta náluk működik a nulladik évfolyam (felkészítő osztály) annak felszámolásával egyszerre kezdik meg az új tanévet a mostani nulladikosok és a beíratott, iskolaérett gyermekek. Elmondta azt is, bár nem pályáztak, de az iskola saját erőből foglalkoztat pedagógiai asszisztenst a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek mellé. Pályáztak viszont napközi otthonra, ahová február óta díjmentesen járhatnak a szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei, de jellemzően inkább hazamennek, nem maradnak az iskolában ezek a gyerekek. A kötelező óvodalátogatással kapcsolatban is megjegyezte, tartják a kapcsolatot a Kacz utcán lévő hátrányos helyzetű gyerekek részére fenntartott óvodával, ahonnan hozzájuk is érkeznek gyerekek, de ott is az tapasztalható, hogy nem hordják rendszeresen a gyerekeket a szülők. A felhánytorgatott címkézéshez, saját iskolájuk megbélyegzéséhez még annyit fűzött, „nem mi mondjuk magunkról, mások mondják rólunk, mi csak szembesülünk vele”.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
