Honti Inspiráció, ahol a honti csodás táj művészeti megfogalmazása a cél

Tizenhat képzőművész vett részt a tizenhatodik alkalommal megrendezett Honti Inspiráció elnevezésű művésztelepen a nemzetközileg is ismert Gyűgy fürdővárosban. A szeptember második hetében lezajlott tábor beszámoló tárlatát szeptember 17-én tekinthették meg a Smaragd gyógyszálló nagytermében.

A nemzetközi szimpózium résztvevői az elmúlt héten a fürdőváros különböző helyszínein, valamint a települést körülölelő természetben alkottak. A kis település terei, parkjai megteltek alkotó művészekkel.

Mint a szombati, árusítással egybekötött beszámolói kiállításon Július Nyarjaš, a szimpózium főszervezője kifejtette:

a művészeti alkotótábor célja a honti térséggel, a természeti és az épített örökséggel valamint a kultúrával való megismerkedés volt.

Mindezek inspiratív élményként hozzájárultak az alkotás folyamatához.

A nemzetközi alkotótábornak szlovák, magyar, cseh, lengyel, bolgár, ukrán résztvevői is voltak. Javarészük festőművész volt, ám szobrászok is akadtak. A képzőművészek meghívásos alapon érkeztek a táborba.

A honti táj, a változatos vadregényes vidék, az egegi jellegzetes pincesor, a fürdőváros régi és újabb meghatározó épületei mind fellelhetőek voltak a bemutatott alkotásokon.

A szimpóziumnak számos visszatérő képzőművésze volt. Ugyanakkor bőven akadtak olyan művészek, akik első alkalommal vettek részt az egyhetes táborban.

A helyi születésű Michaela Bodnárová  festőművésznő szintúgy sokadik alkalommal vesz részt a szimpóziumon. A hét folyamán nagyrészt a városka promenádéján alkotott. Hétfőn például a parkban található szomorúfüzet jelenítette meg a vásznon. Gyűgy jellegzetes elemei mellett a néprajzi tematika is megjelent a művészeti tábor ideje alatt alkotott festményein.

A fiatal és tehetséges festőművész legutóbb a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum kiállítási termében is bemutatott egy kis ízelítőt a gyűgyi tájból.

Végh Éva, dorogi festőművész számára nem ismeretlen a felvidéki táj. „Gyönyörű a környezet, ez inspirált a tájképfestészetben. Élményekkel teli egy hét volt” – nyilatkozta a Felvidék.ma kérdésére. Mint hozzátette: a tájképfestészet számára kissé idegen terep, az épületek, főleg az omladozó építmények struktúrája inspirálja őt. Kiemelte továbbá az igen gyorsan kialakult közös gondolkodást a művésztársakkal, melyben még a nyelvi nehézségek sem okoztak problémát.

A nagy múltú képzőművészeti családból származó Willaschek Tibor (Tiberij) Munkácsról érkezett a művésztelepre.

„Itt egy kicsit más a táj, mint Kárpátalján. Ám megtaláltam a meghatározó motívumot, amelyet megfestettem”

– magyarázta megkeresésünkre. Mint mondta: leginkább a város tövében fellelhető borospincék fogták meg. Az épületek különleges kivitelezése és a környezete ragadta meg. Ez köszön vissza a vásznon.

Ugyan Gyűgyön először járt, ám Szlovákia több településén is megfordult. Legutóbb Pozsonyeperjesen vett részt egy hasonló szimpóziumon.

Az egri F. Balogh Erzsébet egyedi, geometriai szerkezetbe álmodta meg a gyűgyi tájat. Alkotásai részben a természetbe való drasztikus emberi beavatkozásra hívják fel a figyelmet. Mint a megnyitó után elmondta, a komor, a tájjal össze nem illő objektumok struktúrájára összpontosított. A természeti környezet elemei mellett így tömör beton elemel, avagy egyéb szerkezetek elevenednek meg a bemutatott festményeken.

A fafaragók és szobrászok szintén érdekes műveket alkottak az egy hét alatt.

A nyelvi, látásmódbeli, műfaji és alkotástechnikai sokszínűség és különbözőség ellenére harmonikus inspiratív gyűjtemény jött létre a varázslatos honti tájban.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)