Történelmileg egyedülálló lehetőséget jelent az Európa kulturális fővárosa cím Veszprém és a térség számára – jelentette ki a területfejlesztési miniszter a január 21-én hivatalosan is megnyíló Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Navracsics Tibor emlékeztetett: a majd 40 éve indult EKF program célja, hogy felhívja a figyelmet az európai kulturális örökség és a kulturális közösség közös pontjaira, bizonyítva azt a tézist, hogy Európa nemzeteit több minden köti össze, mint ami elválasztja.
Az EKF program lehetőséget ad a Veszprémnek és a Bakony-Balaton régiónak arra, hogy megjelenjen jól ismert és méltán népszerű turisztikai célpontok közt, mert a térség a táj szépségét, az emberek szofisztikáltságát és a programok minőségét tekintve is felveszi a versenyt ezekkel
– hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter.
Navracsics Tibor fontosnak nevezte azt is, hogy 2023 után is megmaradjon a lendület, és a régió Közép-Európában elsőként egyfajta kulturális-kreatív ipari térséggé is váljon, bizonyos fokig gazdasági értelemben is önfenntartó és önellátó módon.
Porga Gyula, (Fidesz-KDNP) Veszprém polgármestere hangsúlyozta, az EKF program bár egy adott évre szól, fontos a felkészülési időszak is, valamint az,
hogy hosszú távon is minél többet tudjon nyerni vele Veszprém és a térség.
Hozzátette: magára a programra területfejlesztési, közösség- és városépítő eszközként tekintenek, arra koncentrálva, amelyek összekötik a térség településeit. Nagy teljesítménynek nevezte, hogy 116 önkormányzattal közösen valósítják meg a programokat.
Porga Gyula elmondta, Veszprém célja, hogy saját kategóriájában 2030-ig Európa húsz legélhetőbb városa között legyen. Ennek eléréséhez az EKF program erőt és magabiztosságot ad – jelentette ki.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója elmondta: októberben indították el programtervező applikációjukat, és már elkészült a megnyitó műsorfüzete is. A közelmúltban Zágrábban és Ljubljanában is nemzetközi programnépszerűsítő rendezvényt tartottak, hiszen a szomszédos országokból várják a legtöbb vendéget.
Megjegyezte, bár a hivatalos megnyitó január 21-én lesz – a 17 órakor kezdődő zártkörű hivatalos megnyitót és a beszédeket a Duna, míg a 20 órakor, három belvárosi helyszínen zajló nyitóműsort az M5 csatorna közvetíti élőben – már több eseményük is megkezdődött.
Az interurbán programban időről időre egy-egy város mutatkozik be, elsőként az EKF cím egyik tavalyi viselője, a litván Kaunas, és a Művészetek Házában is több kiállítással készülnek.
A hivatalos nyitónapon már reggeltől élőzenei rendezvények várják a közönséget: a Szent Imre téren népzenészek és néptáncosok, a Hangvilla előtt bárzongoristák, a városháza előtt veszprémi és régiós énekkarok, a Papírkutyában jazz, blues és soul előadók, az Expresszóban családi délelőtt, az EKF iroda kirakatában a Little Moon produkció tagjai zenélnek, a Petőfi Színházban pedig színházi, operett- és irodalmi programok lesznek.
Az este 20 órakor kezdődő, mintegy 50 perces nyitóműsorról Can Togay János, az EKF program művészeti és kreatív főtanácsadója elmondta: Veszprémnek nincs olyan tere, amely tízezreket be tudna fogadni. Ezért úgy döntöttek, hogy három helyen, a várban, az Óváros téren és a húszemeletes tövében egyszerre tartják a műsort, amelyben megjelenik Gizella királyné egy nyolcméteres bábu formájában és Verancsics Faustus, egy 17. századbeli, késő reneszánsz polihisztor figurája is.
A hétvégén 13 helyszínen 50 ingyenes program várja a városba érkezőket.
(MTI/Felvidék.ma)
